Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében A BAJAI RAKTAR A bajai raktár építési ideje jelenleg még nem tisztázott, azonban vélhetően nem sokkal a város elfoglalása után, 1687. körül emelték.29 A török elleni felszabadító harcok során a déli hadszíntér legfontosabb raktárának számított egészen a 18. század első feléig.30 Fontosságát jelzi az is, hogy Baja környéke volt a déli hadszíntérre vezényelt csapatok egyik fő gyülekezőhelye.31 „...Pandúrtól egy puska lövésnyire északra van egy retrenchement, mellynek kerületében épültek némelly Cs. K. katonai élés tárházak, egy kis kápolna, 's a' tárházak mellett való katonai élet tárbéli tisztség, 's az őrző katonaság lakóhelyeik, és sütő kemenczék. Ez a retrenchement az utolsó Török háború alkalmatosságával épült, a' mikor a' Török ellen vitézkedett Cs. K. hadi sereg élelmére szállított eleség fő lerakodó helye itt volt, 's azért erősíttetett körűi, hogy ha ne talán véletlenül valamelly ellenséges csapat idáig talált volna kóborlani, az élet tárokban hirtelen kárt ne tehessen."32 A raktár történetét a fennmaradt iratok alapján viszonylag jól lehet körvonalazni. A részletesebb időrendi összefoglalástól most eltekintek, helyette következzen néhány érdekes adat, amely jelzi a hadiélelmezésben, illetve egyéb hadianyag tárolásában játszott szerepét. 1697. augusztus 21-én - nem sokkal a zen- tai csata előtt - Savoyai Jenő a bécsi udvari haditanácstól több ezer kétszersültet és 9-10 ezer mázsa zabot kért seregének a bajai és a többi raktárból.33 Augusztus végén hadiszereket vitetett Bajára, majd onnan hajóval a Tisza mentén állomásozó csapatokhoz szállíttatta azokat.34 1697 szeptemberében Savoyai erődítési munkálatokhoz 8 000(!) db sáncépítő szerszámot kért Bajáról, egyharmad résznyi (kb. 2 700 db) csákányt és taligát, továbbá kétharmad résznyi (kb. 5 300 db) lapátot.35 29 KISS Z. Géza 1989 200., 204. 30 ENGELI, Moriz Edlen von 1.1876 164. 31 ENGELI, Moriz Edlen von II. 1876 366-367. 32 MINDSZENTHY Antal 1831 54. 33 ENGELI, Moriz Edlen von II. 1876 kiegészítő füzet 36. 16. levél. 34 ENGELI, Moriz Edlen von II. 1876 275. 35 ENGELI, Moriz Edlen von II. 1876 kiegészítő füzet 71. 1697. szeptember 20-án, a zentai csata után tartott terepi tanácskozás jegyzőkönyvéből, gróf Schallenberg hadbiztos jelentéséből néhány érdekes részletet is megtudunk a déli hadszíntéren tevékenykedő sereg élelmezéséről. A teljes felvonuló seregre - a magyar és a rác csapatokkal együtt - napi 50 000 porciót (fejadagot) számoltak. A lisztből mázsánként 80 fejadagot lehetett készíteni, ami napi 625 mázsás felhasználást jelent. A teljes hadjáratra egy hónapot számolva 18 750 mázsányi nyers- anyagigényről volt szó. Ebből Szegeden 9 000, Baján pedig 4 000 mázsa állt rendelkezésre. A fennmaradó hiányt szárazföldi úton Erdélyből vagy Magyarországról, illetve az osztrák tartományokból, a Dunán hajókkal kellett pótolni.36 A zentai csata utáni években, a folytatódó török elleni hadműveletek során folyamatosan érkeztek javak a bajai raktárba.37 Néhány évvel később a Rákóczi-szabad- ságharc idején hallunk ismét a bajai raktárról: 1703 májusában megkezdődött a felkelés, az osztrák hadvezetés szeptemberben elkezdte a katonai raktárakban tárolt hadianyagok felmérését. A hadianyag biztonságos helyre szállítására a kuruc csapatok tevékenysége miatt volt szükség. A bajai raktár vizsgálatával Günther bajai harmincadost bízták meg, aki a hadvezetésnek jelentette, hogy a bajai hadiszereket az igazgató távolléte miatt nem tudta ösz- szeírni. A fennmaradt iratanyagokból tudjuk, hogy az ott tárolt bombákból és egyéb tüzérségi anyagokból négy hajóval Budára szállítottak fel, azonban Baján annyi maradt, hogy 12 hajó is kevés lett volna hozzá. Mivel a kuruc csapatok ebben az időszakban a Duna-Tisza közén is mozogtak, a hadvezetés az ottmaradt hadiszerek elrejtését adta utasításba. 1703 novemberében Huyn tábornok Bajára érkezett, és a raktárát, valamint a sáncokat rendben találta. Ugyanakkor kérte a budai adminisztrációt, hogy a bajai katonaság szálláshelyének felépítéséhez szükséges 400 forintot küldje el, mivel közeleg a tél. Azt is megtudjuk, hogy a bajai katonai pékek nyomorúságos állapotban voltak ekkor.38 36 ENGELI, Moriz Edlen von II. 1876 kiegészítő füzet 66. 37 VÁRADY Zoltán 1992 8., 11., 55. 38 KISS Z. Géza 1989 212., MOL E 2811703. szept. No. 33, E 279 1703. okt. 2. No. 9., E 281.1703. nov. 23. No 46., E 279 1703. nov. 28. No. 80., E 2811703. dec. 30. No. 48. 121
