Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)
Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867-1918) A település négy könyvkereskedőjéről tudunk - közülük három volt egyleti tag: Fekete Sándor mű-, zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. Cégét 1875. dec. 5-én alapította, egyleti tagsági száma 132. Előbb, 1890-ben Martin, majd Rényi bizományosai között tartották számon; Kabos Ármin papírkereskedéssel is foglalkozott. Vállalkozásának alapítási napja 1893. júl. 1. A bejegyzett cég tagsági száma 295.; Molnár Sz. Vince zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. Cégét az egyleti jegyzékben a 709. sz. alatt iktatták; Börner Frigyes könyvárusi tevékenysége 1892-től követhető nyomon. Vállalkozása nem volt tagja a szakmai egyletnek. Pacsér, 5 052 lakos helyi kiadó-nyomda 1878-1879? Kúla, járásszékhely, 9 125 lakos Berkovits Márk nyomdája, 1879-1913; Kúlai Könyvnyomda, 1879—(1941); Csajági Bernát- né nyomdája, 1912-1913; Libraria Nyomda és Könyvkereskedés, 1913-1917? Berkovits Márk kiadványai közül kilencet sikerült fölkutatni az 1886-1906 közötti két évtizedből. Ezek javarésze - négy kötet - alkalmi mű, illetve emlékkötet.154 Egy-egy kiadványt találtunk még a következő témakörökben: történelem,155 közigazgatás156 és egy számos kiadást megért földrajzi-helyismereti tankönyv.157 Ez utóbbinak megtaláltuk a helyi Libraria Nyomda gondozásában megjelent, hatodik kiadásának adatait is (1917. 37, [2] p.). 154 Gyászemlék-lapok. Kegyelete jeléül kiadta az alsóbaranya-bácsi ev. ref. egyházmegye néhai Korbai Károly tanácsbírójának emlékére. Arcképpel. Kúla, 1895 39. p., Dosztig József Bács-Kúla község jegyzőjének 50 éves hű és buzgó szolgálatai elismeréséül ő cs[ászári], és kir. felsége legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben adományozott arany érdemkereszt feltűzésének emlékére. 1900. márc. 4. Uo., é. n. 17. p., Kármán Pál: Kármán Károly emlékezete. Uo., é. n. 12. p., Csajági Bernát: Farsang. Tréfás jelenetek, bohóságok gyűjteménye. Uo., 1906 96. p. 155 Kölcsey Ferenc, Balogh János, báró Wesselényi Miklós országgyűlési beszédei 1834. és két erdélyi történet 1834-ben. Közli: Kármán Lajos. Kúla, é. n. 17. p. 156 Szeghegy község szabályrendeletei 1880-1897. Magyarul és németül. Bács-Kúla, 1899 96. p. 157 Szülőföldismejret]. Első oktatás a földrajzban, Bács- Bodrogmegye leírásával. A népiskola III. osztálya számára írta: Csajági Bernát. 2., teljesen átdolgozott kiadás. Bácskúla, 1904 43. p., 3., javított kiadás: uo., 1907 45. p., 4. kiadás: uo., 1909 45; 2. p. A fönt említetteken kívül ötfüzetnyi, nyomdajelölés nélkül kiadott helyi polgári iskolai értesítőre leltünk még (az 1913-1918 közötti tanévekből). Ugyancsak nem tüntették föl a helyi nyomda nevét egy német nyelvű kiadványon.158 Két helyi könyvárusító vállalkozást ismerünk; egyiknek sem volt egyleti tagsága: Mayer Mór 1891-ben már bizonyosan tevékenykedett; a másik könyvkereskedés a Libraria Nyomda mellett működött. Magyarkanizsa, Ókanizsa - járásszékhely, rendezett tanácsú város, 17 018 lakos Schwartz (máshol: Schwarcz) Sándor, majd Schwartz A. nyomdája, 1879-1904; Sebők Lajos nyomdája és könyvkereskedése, 1885-1892; Bruck P. Pál nyomdája és könyvkereskedése, 1893-1913; Léderer Manó nyomdája, 1910-1914, majd Léderer és Varga Nyomda, 1915? A Schwartz-féle nyomdából egy kiadványt ismerünk.159 A településről további ötféle, nyomdahely- jelölés nélkül megjelent kiadványt ismerünk az 1911-1917 közötti esztendőkből - az egyik, latin nyelvű munka ráadásul helynév-megjelölés nélkül látott napvilágot.160 A kiadványok javarésze - háromféle - helyi iskolai értesítő (a városi polgári fiúiskola hétfüzetnyi értesítője az 1910-1917 közé eső tanévekből, valamint a Haynald leánynevelő-intézet elemi és polgári iskolájának, illetve a város területén működő katolikus, görögkeleti és izraelita nyilvános elemi népiskolák s a városi gazdasági ismétlő kisdednevelő-intézetek négy-négyfüzetnyi értesítője az 1910-1914 közé eső tanévekből). Érdekes adalék, hogy a nyomtatványok között az egyik esetében a helyi önkéntes tűzoltótestület kiadóként képviselteti magát.161 * * A település számos tulajdonosváltáson átesett könyvkereskedésére sikerült rátalálnunk. Bruck P. Pál mű-, zenemű- és papírke158Jaus, Johann [Jausz János]: Szeghegy im ersten Jahrhunderte seines Bestandes. [Szeghegy alapításának első évszázadában - a Szerző ford.] Kúla, 1886. 159 Az Ó-Kanizsai Róm. Kath. Egyházközség alapszabályai. Ó-Kanizsa, [1879] 26. p. 160 Kuthy Rezső: Catalogus coleopterarum in civitate Magyarkanizsa regionibusque proximis existentium. H. n„ [1917] 31. p. 161 Blauhorn Márk: A magyarkanizsai önkéntes tűzoltótestület múltja és jelene. 1889-1914. Magyarkanizsa, 1914 76. p. 211
