Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Wicker Erik: A szerkesztő előszava
A szerkesztő előszava másrészt a szakmai megnyitó szövegét. Elsőként egy aktuális időszaki kiállítást (Búza-kenyér- élet) és a múzeum első állandó régészeti kiállítását (Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságban) ismertettük ilyen módon. A Módszertan folytatódik e kötetben is, kiegészülve egy „kis színessel", azaz válogatással a vendégkönyvi bejegyzésekből, melyeket érdekesnek, hasznosnak, olykor meghatónak ítéltek meg a kiállítás rendezői. Most először jelentkezik a Névjegy című rovatunk. Ebben olyan kutatókat szeretnénk megszólaltatni, akik nem múzeumban dolgoztak, de szakmai munkásságuk rendkívül jelentős. Szó szerint megszólaltatni, hiszen saját maguk vallanak magukról, életükről, kutatásaikról, sikereikről és esetleges kudarcaikról - szándékaink és reményeink szerint színesen, olvasmányosan, közvetlen formában. Az „önvallomásokat" rövid életrajzi összegzés és válogatott bibliográfia fogja keretbe. Elsőként a csávolyi Mándics Mihályt, a magyarországi bunyevácok történetének kiváló ismerőjét és Fehér Zoltán bátyai néprajzi gyűjtőt, népzenekutatót szeretnénk ilyen módon közelebb hozni az olvasókhoz. Remélem, a kezdeményezés sikeres lesz, és a következő számokban is folytathatjuk majd. Nem feltétlenül rendszeresen, hanem az aktualitások függvényében fog jelentkezni Honismeret rovatunk, melyben azokat a könyveket mutatjuk be, amelyek a Cumania által felvállalt földrajzi-történeti területeken levő települések múltjával foglalkoznak. Ezek többnyire nem múzeumi kiadványok, így megjelenésük talán kevésbé ismert, mint az előbbieké, de fontos, hogy a szakemberek és az érdeklődő olvasók tudjanak róluk. Általában átfogó településtörténetekről van szó bennük, esetleg egy-egy település történetének meghatározó vagy éppen aktuális korszakát részletezik. Nem recenzióra vállalkozunk, csak rövid bemutatásra, ismertetésre, figyelemfelkeltésre. A 26. szám hagyományait folytatva A kötet szerzői részben a legfontosabb tudnivalókat közöljük mindazokról, akik megtiszteltek azzal, hogy tanulmányt küldtek a Cumaniába. Bár a néven, a munkahelyen, a kutatási területen és az elérhetőségen kívül más nem fér e bemutatásba, ez a kevés információ is segíthet annak, aki egyik vagy másik szerzővel fel szeretné vermi a kapcsolatot. Már a 27. számú évkönyv is a Summary-va\ zárult; az angol nyelvű rezümék nem az egyes tanulmányok után, hanem itt, a kötet végén, egy csokorban olvashatók - ezt a megoldást követi a mostani kötet is. Van még egy rovatunk, mely reményeink szerint minél ritkábban jelenik csak meg: az In memóriám, melyben elhunyt kollégáinkra emlékezünk. Ebben az életrajzi adatok és a szakmai összefoglaló mellett személyes hangvételű megemlékezéseket közlünk. FORMAI ÚJÍTÁSOK A külső megjelenésben is sok változtatás történt: más a nagyság, a címlap, a betűtípus, az illusztrációk megjelenítése - és ezzel reményeink szerint egységesebb, szebb kivitelű lett az utolsó három szám. De a korábbi Cumaniákból is „átörökítettünk" néhány dolgot: az első széria duplahasábos tördelését, a másodiknak az irodalomjegyzék-formáját, a harmadiknak a lábjegyzetelési módját és azt, hogy az illusztrációk az egyes tanulmányok végén vannak. A vágott A4-es formátum hely takarékosabb, az illusztrációk tördelési szempontból is jobban kezelhetőek a korábbi évkönyvekhez képest, a tanulmányok kéthasábos formája pedig a könnyebb olvasást segíti (a nem tanulmány jellegű írások nem hasábtördeltek). A borító - rajta Mikoviny Sámuel 1731. évi térképének részletével - állandó marad, csak a sorszámot és az évszámot változtatjuk értelemszerűen. Az egyes tanulmányok mindig a jobb oldalon kezdődnek (páratlan oldal). Az első alcím középre tördelt, végig nagybetűs, a második a sor elején kezdődik, kisbetűs és kurzív. Ha van harmadik, az ugyancsak kisbetűs, kurzív, bekezdéssel kezdődik, és a szöveg soremelés nélkül, közvetlen utána folytatódik. A lábjegyzetelés és az irodalomjegyzék formáját a korábbi Cumaniákból merítettük. 8
