Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)
16-17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán cm). Koponyája előre néz, lábai párhuzamosak. Jobb alkarja a deréktájon keresztben, a bal a medencében. Lelet: 7. sír - Ad. (2. tábla 3.) ÉNy-DK-i irányú, lekerekített sarkú, téglalap alakú (185x75-65 cm), láb felé enyhén kes- kenyedő sírgödörben nyújtott helyzetű váz (h: 165 cm). Koponyája előre néz, állkapcsa elmozdult, lábai párhuzamosak. A felső vázcsontok „szétterülnek", helyzetük feltehetően a védőszerkezet beroskadásával magyarázható. Az alkar csontjai a kereszt- csonton. Lelet: 8. sír - Ad. (2. tábla 4.) ÉNy-DK-i irányú, kissé lekerekített sarkú, - a rajz szerint - hosszúkás, keskeny, téglalap alakú (200x60-55 cm), láb felé keskenyedő mélyedés, a fotó alapján egyértelműen a vázak körülfogó, kb.190 cm hosszú, felső vázcsontoknál kb. 55 cm, a lábaknál kb. 45 cm széles padka. Benne nyújtott helyzetű váz (h: 170 cm). Koponyája enyhén balra billent, lábai párhuzamosak. Bal felkarcsontja szorosan a bordáknál, a jobb a bordákkal együtt „szétterül"; helyzetük feltehetően a védőszerkezet beroskadásával magyarázható. Alkarok a deréktájon keresztben. Lelet: 9. sír - F. Ad. (3. tábla l.a) ÉNy-DK-i irányú, kissé lekerekített sarkú, téglalap alakú (190x70-60 cm), láb felé enyhén keskenyedő mélyedésban, mely méreteinél fogva inkább padka, mint sírgödör, nyújtott helyzetű váz (h: 155 cm). Koponyája kissé balra billent, lábai párhuzamosak. Bal felkarcsontja szorosan a bordáknál, a jobb a bordákkal együtt „szétterül"; helyzetük feltehetően a védőszerkezet beroskadásával magyarázható. Jobb alkar ferdén a medencén, a bal a váz mellett nyújtva. Leletek: 1. Kisgömbös bronztűk. Számuk a töredékek alapján nem határozható meg pontosan. Két kis töredék gömbben végződik: az egyik erősen deformált, hajlított, 5 cm hosszú, hegyes vége hiányzik; a másik mindössze 1,2 cm hosszú, és kérdéses, hogy a harmadik, 3,5 cm-es tűdarab hozzá tartozik-e (hegyes vége hiányzik). A negyedik töredék egy 7 cm hosszú, kissé deformált tű, hegyes vége megvan. Ezek alapján két vagy három tű volt a sírban. A sírrajzon a koponyatető bal oldalánál jelölték (3. tábla l.b). 2. Gyöngyök: 1 db nagyobb, nyújtott gömbös, kék színű, 1 db kisebb, barna, gömb alakú és 6 db különböző nagyságú és alakú zöld pasztagyöngy. A sírrajz felirata szerint a koponya alól kerültek elő (3. tábla Le). 3. Vastöredékek: vastárgy négy töredéke, rendeltetése. Sírban való helyük ismeretlen, a sírrajzon nem szerepelnek. A 9. sír egyéb leleteivel volt egy zacskóban, melynek felirata - tévesen - koporsószegként határozta meg (3. tábla l.d). 10. sír - Ad. (3. tábla 2.) ÉNy-DK-i irányú, kissé lekerekített sarkú, téglalap alakú (200x70 cm) sírgödörben (padkában?) nyújtott helyzetű váz (h: 175 cm). Koponyája előre néz, lábai párhuzamosak, egymástól távol fekszenek. Alkarcsontjai az azonos oldalú medencelapátokon. A jobboldali bordák elmozdulása a védőszerkezet beroskadásával magyarázható. Lelet: 11. sír - Ad. (3. tábla 3.) ÉNy-DK-i irányú, kissé lekerekített sarkú, hosz- szúkás, keskeny, téglalap alakú (215x65-60 cm), láb felé kissé keskenyedő padkában nyújtott helyzetű váz (h: 175 cm), a mélyedés jobb oldalánál. Koponyája balra, lefelé billent, lábai párhuzamosak. Jobb felkarja kimozdult. Alkarcsontjai a deréktájon keresztben.23 A felső vázcsontok helyzete a védőszerkezet beroskadásával magyarázható. Lelet: A TEMETŐ NÉPESSÉGE Bár a megszokott sorrend szerint előbb a temetkezési szokásokat és a leleteket illik tárgyalni, az ezekre mutató gyér adat itt és most inkább afféle fordított sorrendet igényel. Annál is inkább, mivel a „Határ útiak" etnikumát már jó 10 éve sikerült a tágabb környék történeti és régészeti kutatásai alapján meghatározni: ahhoz a balkáni népességhez tartoznak, melyek I. Szulejmán 1560. évi rendelete értelmében beköltöztek a Zombor és Baja közötti lakatlanná vált magyar településekre.24 Ez volt az időszak, amikor „A hódoltság talapzata [...] már visszafordíthatatlanul délszláv - nagyobbrészt szerb, kisebb részt bosnyák - etnikumú területté vált, ezért emlegették a 17. századi magyar nyelvű források már rendszeresen Rácországként."25 A Duna és a Tisza 23 Az eredeti rajzon az alkarok kissé eltérően vannak ábrázolva, a leíráshoz a fotót vettem alapul. 24 WICKER Erika 2004; WICKER Erika 2008 25 PÁLFFY Géza 2000178. 77
