Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)

16-17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán

Innentől a napló alapján nem lehet pontosan hitelesíteni, hol folytatódott a leletmentés. Másnap ugyanis újabb szelvény kitűzésére került sor, és előkerült „7 koporsó", melyek bontása és a 10x2 m-es szelvény feltárása is elkezdődött. Sajnos, a naplóból több fontos dolog nem derül ki. Először is: hol kerültek elő a sírok? Ha a második szelvény azonos a 10x2 m-essel, akkor nyilván nem ott. Másfelől eddig szó sem volt arról, hogy a Szőke-dűlőben temető van; azt délebbre, a Bokodi határúinál találták. Egy elnagyolt vázlatos rajz alapján azonban az I. és II. szelvény és az 1. sír egymás közelében, egy talán 20 m-es körön belül van, ami arra utal, hogy ugyanazon a területen, a szöveg alapján a Szőke-dűlőben voltak; a temető egyébként is ezt az elnevezést kapta. Kérdés viszont, hogy mi történt a Bokodi Határ úti „szétszántott" temetővel, amennyiben nem azonos az előbbivel. Erre a naplóból nem tudunk következtetni. A Szőke-dűlőben mindenesetre 19 sír feltárására került sor, mindegyik a II. szelvényben volt. Az ásató Kőhegyi Mihály szerint a temetőt a 11. század közepétől „... de elképzelhető, hogy még a középkorban is használták."* 10 Ezt az is valószínűsíti, hogy a feltárást megelőző terepbejárás során a Szőke-dűlőben és környékén késő középkori kerámiát is gyűjtöttek.11 Összegezve a bejárás és a leletmentés eredményeit, Kőhegyi Mihály véleménye szerint „Bizonyos, hogy a Kígyóspatak [...] mindkét partján az Árpád-korban település volt, amely a terep adottságát használta ki. Az Árpád-kori falu kisebb területen feküdt, anyaga is gyérebb. A középkorban folytatódott itt a település, de ez már nagyobb területet foglalt el, a Kígyós Ny-i oldalán tovább terjeszkedett E-ra.12 Ez az a terület, melyről a több mint 20 évvel ezelőtti helyszínelés szólt,13 s melyet itt „Kígyós nyugati partja" megnevezéssel jelöltem (2-3. kép, 13. térkép).

Kérdés, hogy az itteni középkori település kapcsolatba hozható-e a „Csávoly-Határ úti"

KJM RA 2013.4552. A lándzsa és a gyűrű hollétéről nincs tudomásom.

10 Kőhegyi Mihály terepbejárása és leletmentése, 1986 KjM RA 2013.4552.

11 Kőhegyi Mihály terepbejárása és leletmentése, 1986 KJM RA 2013.4552.

12 Kőhegyi Mihály terepbejárása és leletmentése, 1986 KJM RA 2013.4552.

13 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963 KJM RA 2000.896

temetővel - ehhez azonban először is az utóbbi pontos helyét kell tisztázni.

A „Csávoly-Határ úti" temető helye

Kőhegyi Mihály fentebb idézett 1959. évi jelentése szerint a bácsbokodi műúttól balra levő magas dombon, melyet Temető hegynek neveznek, emberi csontok voltak a felszínen (templomra utaló jelenségekről nem írt), azonban korukat - kísérő leletek hiányában - megállapítani nem tudta.14 A 2. és 3. katona felmérés továbbá néhány későbbi térkép is a mai Felsőszentiván és Bácsbokod határára teszi a Temető hegyet (7-8., 10., 12. térkép), melyen most a 133-as magassági pont van, és melyet a mai bácsbokodi műutat a Kígyóssal (most halastavak) összekötő földút oszt ketté (1. kép).

Ezzel szemben 1963-ban, amikor „Forgó Zoltán és Oszkár egy csontvázat ástak ki Csá- voly határában, ezt jelentették a múzeumnak. 1963. november 27-én kimentem Csávolyra, ahol Forgó Oszkár várt, és kivitt a helyszínre. A Csávolyról Bácsbokodra vezető műút keleti felén, a Bácsbokod-Csávoly határát jelentő földúton keletre mentünk a 133. magassági pontig. A csontváz ott hevert a felszínen..."15 (A jelentés folytatását fentebb már idéztük, az a 800-900 m-re, keletre levő Kígyós mentén húzódó középkori településről szól.) A két jelentés - azaz az 1959-es és az 1963-as - mintha nem ugyanarra a területre vonatkozna, holott az adatok összevetéséből azonosságuk egyér- telműsíthető.

A Csávoly-Határ úti 1987. évi leletmentés már idézett jelentése így kezdődik: „A környezetéből jól kiemelkedő dombon, mely Csá- voly és Bácsbokod határán fekszik, tizenegy sír került feltárásra..." Ebben a jelentésben nincs már szó sem a Temető hegyről,16 sem a magassági pontról, viszont megjelenik egy vadonatúj elnevezés, a titokzatos Határ út.

14 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1959. KJM RA 69.249

15 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963. KJM RA 2000.896 a Még a leletmentés előtt, 1987 tavaszán szegedi régészhallgatók és a bajai múzeum munkatársai terepbejárást végeztek Csávolyon. Ebben még szerepel a Temető hegy elnevezés: „1.14. lelőhely: Megnéztük a Temető hegy környékét. Néhány embercsontot összeszedtünk. Cserepet, más leletet itt nem találtunk." TIM RA leltározatlan.

75