Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)

A tájhasználat változásai térben és időben a Nagyrév-kultúra lakossága kiválóan alkal­mazkodott a homokkal fedett területek termé­szeti viszonyaihoz.31 így lelőhelyeik megjele­nésére a Hátság területén is számítani kell. A középső bronzkor idején a terület a Vatya- kultúra népességének szállásterülete volt. A kultúra a Duna mentén létrehozta a sánccal és árokkal erődített földvárakból álló teli-telepek rendszerét. Terepbejárásunk során a 9. és a 140. lelőhelyen sikerült minimális, feltehetőleg e kultúrához köthető edénytöredéket begyűjte­ni,32 továbbá a 119. lelőhelyen került elő koráb­ban vatyai emlékanyag.33 Homokmégy terüle­tén öt lelőhelyen, míg Kecelen hat helyen sike­rült a kultúra nyomát kimutatni.34 Az egykor a hajósi határ részét képező, ma Érsekhalma tele­püléshez tartozó Hajós-Hild puszta közelében a kultúrához tartozó földvár található, amely­nek közelében umasírok kerültek elő. A föld­vár még ma is impozáns látványt nyújtó erődí­tése (sánc és árok) a magasparttal kiegészülve jelentős védelmi értéket képviselhetett, és je­lentős tagja lehetett az egykori vatyai védelmi vonalnak. A Sárköz szélét jelentő, a dunai ártér fölé mintegy 10-20 méterrel magasodó, szinte függőleges falú, merőleges völgyekkel szabdalt part kiváló helyszínt biztosított refúgiumok létesítéséhez. Bizonyosan több erődített te­leppel is számolhatunk a környéken, bár ezek felderítése a helyenként nagyfokú erdősülés és a mezőgazdasági művelés (főként szőlő- és gyümölcstermesztés) miatt jelenleg igen nehéz. Feltehetőleg erődített telep lehetett a 116. lelő­helyen, ahol terepbejárás alkalmával középső bronzkori (Vatya-kultúra) cserepeket találtak, illetve „a terület D-i részén sáncra emlékezte­tő kiképzést" figyeltek meg.35 Szintén erődí­tett telep lehetett Hajós-Hildpuszta-Sashegy (jelenleg Érsekhalma része) lelőhelyen is.36 A magasparton létesített földvárak tanúsága sze­rint, a csekély mennyiségű leletanyag ellenére feltételezhetjük, hogy a kultúra népessége a te­rületen folyamatosan jelen volt, és települései­vel mind a Sárköz, mind a magaspart területén számolhatunk. A Hátság belső területein nagy 31 TÓTH Katalin, 2003 83 32 KNIPL István 2004 186.; KNIPL István 2013 14., 106.; KNIPL István 2014 59. 33 H. TÓTH Elvira 1990 90. 34 xóth Katalin 1998 65.; BICZÓ Piroska 1984 21. 61. 35 KJM RA 20041228. 36 KJM RA 20041227. valószínűséggel nem telepedtek meg, ezt ko­rábbi kutatások is alátámasztják, melyek alap­ján valószínűsíthető, hogy a kultúra lakossága kerülte a homoktalajokat, legtöbbször löszös folyóhátakon, maradványfelszíneken teleped­tek meg.37 A Vatya-kultúrát követően jelentősen meg­változott a terület települési képe. Területüket az újonnan betelepülő, nagyállattartó Halom- síros-kultúra kisméretű, rövid ideig létező települései foglalták el. Emlékeiket öt lelőhe­lyen fedeztük fel. Településeik jelentős része a magaspart mentén található, egymástól mint­egy 4-7 km távolságban (43., 120., 129., 177. le­lőhely), míg a Sárközben egy esetben sikerült megtelepedésük nyomát kimutatni.38 Annak ellenére, hogy a Hátság belső területein jelen­leg nem ismerünk a kultúrához köthető lelő­helyet, településnyomaikkal itt is számolnunk kell, hiszen közösségeik alkalmazkodtak a homoktalajok adottságaihoz.39 Kecel területén hat helyen, Homokmégyen két helyen sikerült kimutatni egykori jelenlétüket.40 A késő bronzkori kultúrák jelentősen ki­terjesztették az emberi megtelepedés határait. Eljutottak addig lakatlan vagy gyéren lakott területekre is. A Gáva-kultúra használatba vette a folyóktól messzebb található alföldi löszhátakat, míg az Urnamezős-kultúra meg­jelent a Duna-Tisza köze homokdombos belső vidékein is.41 Területünkön a késő bronzkor időszakára jelentősen visszaesik a lelőhelyek száma. A terepbejárás során öt (6., 24., 79.131., 177. lelőhelyek)42 lelőhelyen sikerült kimutatni a késő bronzkori megtelepedést, míg Homok­mégy területén kettő,43 Kecel területén pedig négy lelőhelyen került elő késő bronzkori le­letanyag.44 Homokmégyen az előkerült lelet­anyagot nem lehet pontosabban meghatároz­ni, Kecelen az Urnamezős-kultúra, Császártöl­tésen pedig a Gáva vagy az Urnamezős-kultú­ra emlékei kerültek napvilágra. A Hajós terüle­37 SÁNTA Gábor 2011 20. 38 KNIPL István 2004 187; KNIPL István 2009 91.; 107; KNIPL István 2013 15., 106.; KNIPL István 2014 60. 39 SÁNTA Gábor 2011 21 40 BICZÓ Piroska 1984 61.; TÓTH Katalin 1998 65 41 SOMOGY VÁRI Ágnes 1988 22-26.; WICKER Erika 1990 27-30. 42 KNIPL István 2004187; KNIPL István 2009107; KNIPL István 201315., 106.; KNIPL István 2014 60. 43 BICZÓ Piroska 1984 61. 44 TÓTH Katalin 1998 66. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom