Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Honismeret - Fehér Zoltán: Bátya települése és népi építészete – Könyvismertetés (Bereznai Zsuzsanna)
Cumania 28. FEHÉR ZOLTÁN: BÁTYA TELEPÜLÉSE ÉS NÉPI ÉPÍTÉSZETE Könyvismertetés Fehér Zoltán: Bátya települése és népi építészete. Kalocsai Múzeumi Értekezések 18. kötet, 296 oldal, 537 fénykép. Lektorálta és szerkesztette: Romsics Imre. Tartalmi összefoglaló horvát nyelvű fordítása: Balatinácz István. Kalocsa, 2017. Fehér Zoltán helytörténeti és néprajzi kutató életművének fontos tanulmánykötete a bátyai ráchorvátok településéről és népi építészetéről írt könyve. Bátya a Kalocsai Sárköz települése. A bevezető fejezet a település természeti adottságait, a táj és a benne élő ember kapcsolatát, a természeti adottságok társadalmi hatását vázolja fel. Majd bemutatja a falukép meghatározó sajátosságát: a bátyai „paprikás társadalmat" a két világháború közötti időszakban (Mezőgazdasági és ipari munkások, azaz napszámosok; termelők; kikészítők; kereskedők, azaz nagy- és bátyus kereskedők; malmosok.) A paprika-feldolgozás egykor a szárazmalmok mellett hajómalmokban, vízimalmokban folyt, melynek 19. századi múltját is feltárta a szerző. A település bel- és külterületét 18-20. századi történeti források felhasználásával a természet és a tájat alakító emberi tevékenység összefüggéseibe ágyazva ismerhetjük meg. A belterületről szóló fejezet fő tematikus egységei: A térszínek és a vizek szerepe. Az utcakép. A falu nevének és helyének változásai. A helyváltozások okai: háborúk, árvizek, tűzvészek. Török futások. Magyar Bátya - rác Bátya. Tizedek, hajdúk, hadas település. A falu régi rendje és későbbi bővülése. A külterület történeti-néprajzi bemutatása kapcsán kitér a határhasználatra, a bátyai szállások terminológiai kérdéseire, a szállások felépítésére, berendezésére és használatukra, a kétbeltelkes település kialakulásának körülményeire. A lakóház és a hozzátartozó telek létesítményeinek változásait Jelencsity Mihály alsószállási lakhelyének (Ma- tán-szállás) példáján szemlélteti. A könyv második fő tematikus egysége a népi építészet történeti változásait összegzi. Nem szokványos módon, hanem a folklórkutató szemléletét érvényesítő szempontból, a ház kultikus szerepét vázolva, a ház szokás- és hiedelemkörét elemezve vezeti be az olvasót a népi építmények világába. Először a határbeli kezdetleges és ideiglenes épületeket veszi sorra: szilvaőrzőket és csőszkunyhókat. Majd a telek, illetve az udvar elemeit, az udvarhoz fűződő hiedelmeket ismerhetjük meg. Az udvar építményei ugyancsak a levéltári források és a néprajzi terepmunka eredményeképpen elevenednek meg: a kerítés (ploat), a kapu (kapija), a nyárikonyha és a füstölő, az istálló (stallov), a pajta (pojata), a szín (kocsiszín), a fészer (fészeny), a polyvás (plevnjaca), a góré (gorev), a verem, a hombár, a kút (bunár), az esővizes kút, a köcsögfa (tjupnjak), a galambdúc, az árnyékszék (egyes, kolzet,vécé), a ganédomb (trágyadomb, dubre). A kétnyelvű Bátyán a lakóház ráchorvát neve kuca, ám a magyar ház mellett napjainkban is él a hajlék megnevezés. A ház alaprajzi berendezése szerinti helyiségek sorában megismerhetjük a helyi lakáskultúra sajátosságait a levéltári források, elsősorban a hagyatéki leltárak adatainak jóvoltából és a szerző néprajzi gyűjtőmunkája révén a 19-20. század távlatában. (Szoba; konyha; kamra, hombár; tornác, folyosó, gang; pince; csurgás.) Az alapvető épületrészeket, épületelemeket ugyancsak a történeti változások mentén ismerhetjük meg. (Alap, fal, tetőforma, tetőszerkezet, fedél, padlás, mennyezet, gerenda, oromzat, kemence, kémény, padló, küszöb.) A népi bútorhasználat bemutatása zárja a fejezetet, gazdag szemléltető anyag felhasználásával, amely az 1960-as évektől napjainkig használt vagy megőrzött tárgyakat örökíti meg. A Bátya települése és népi építészete című könyv egy olyan kutató életművének része, aki egy életen át maga is benne élt abban a paraszti társadalomban, amelynek népét kutatta és történeti-néprajzi múltját megörökíthette. Bereznai Zsuzsanna 355
