Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Névjegy - Mándics Mihály: A szülőföld szolgálását tekintem legfontosabb feladatomnak
A szülőföld szolgálását tekintem legfontosabb feladatomnak és a vb. titkár kiadói szerződést kötött a fenti mű megírására 33 szerzővel. Főszerkesztőjévé felkérte Hegyi Andrást, a szegedi JATE Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetőjét, társszerkesztőjévé engem, lektorává pedig Csatári Dániel egyetemi tanárt. Pálfia Mihály tanácselnök volt a felelős, hogy a szükséges anyagiakat koordinálja, a megyei céltámogatásról pedig Gajdócsi István, megyei tanácselnök biztosította a községet. Emellett a községi gazdasági egységek valamint a település vezetése a költségvetésből biztosította a fedezetet. A szegedi egyetem anyagiakkal is vállalta a kötet patronálását. Drávái László vb. titkár 1986. június 4-én átadta a kiadói szerződéseket (ezek elvileg ma is érvényesek). A szerzők zöme a JATE tanári karából került ki, ill. a megye közismert és elismert tudományos kutatói, helytörténészei közül. A kész kézirat leadásának tervét 1989. június 30-ban jelölték meg. Megjelenését a Kiadói Főigazgatóság engedélyétől számított két éven belül vállalta a községi tanács - 1500 példányban, egy vagy két kötetben. Az előszó megírását Gajdócsi István, az utószóét Székely György akadémikus vállalta. Több szerző eleget is tett vállalt feladatának, és kéziratát leadta. Akik a leadott, lektorált kéziratot nem vették vissza: Abonyiné Palotás Jolán, Sebők Ferenc, Kuczy Károly, Frick Mária, Mándics Izabella, Kricskovics Antal, Sólymos Ede, Mészáros Ágnes, Sztepanovity Predrág és Mándics Mihály. Mindenki kapott előleget, de az elszámolásra a mai napig nem került sor. 1988-ban a főszerkesztő váratlanul elhunyt. A rendszerváltozás után személyi változások történtek a község vezetésében, de a tervezett könyvvel a helyi testület többé már nem foglalkozott. így bukott meg a többszerzős mű. Az érdekelt szerzők - úriemberek lévén - hivatalosan nem reklamáltak ugyan, véleményt azért nyilvánítottak. Én ezt az egészet kudarcként éltem meg. Fájni fog, míg élek... AZ ÚJRAKEZDÉS Mivel a monográfiáról már senki sem beszélt, a millecentenárium esztendejében határozta el a Csávolyi Honismereti Baráti Kör, hogy kiadványsorozatot indít községünk életéről, történetéről, hagyományairól, nevezetes személyiségeiről. A sorozat „Csávolyi hely- történeti füzetek" cím alatt indult. Gondozását szülőfalum iránti tiszteletből és szeretet- ből, díjazás nélkül vállaltam. A nyomdai költségekre szponzorokat, mecénásokat kerestem, keresek - és eddig találtam is, akik a megjelent könyvekből tiszteletpéldányokat kaptak. Újabban a Csávolyi Horvát Nemzetiségi Ön- kormányzat is a megjelentetés támogatója lett. Nem minden jelent meg. Van, amit kézirat gyanánt őrzök, szerkesztettem kötetbe, és spi- rálozva bekötve őrzöm. Visszaemlékezésimet „Csávoly honismerete" címen hasonló formában őrzöm, sok-sok illusztrációval 439 A/4-es oldalon, számítógépre is elmentve - egy példány pedig a községi könyvtárban olvasható belőle. Gondozásomban eddig 21 megjelent mű született. A sok sikeres bemutató csodálatos élményt nyújtott. Ilyen volt például a községi könyvtárban tartott rendhagyó irodalmi est - 85 éves köszöntésemmel egybekötve. Nem a mi kiadásunk „A csávolyi iskola" című munkám, melyet a Művelődési Minisztérium felkérésére írtam az Országos Pedagógiai Intézet „A pedagógiai időszerű kérdései hazánkban" sorozata részeként, s mely a Tan- könyvkiadó gondozásában jelent meg 1975- ben. Megemlítem még, hogy a bunyevác nyelvem gyakorlására - műkedvelésből - csávolyi dialektusban elbeszéléseket írtam „Price sa bunjevack salasa - Elbeszélések a bunyevác tanyavilágból" címmel, bő magyar összefoglalóval. Erre külön engedélyt kellett kérni. Levelemre Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől kedvező választ kaptam: engedélyt a dialektikus nyelv használatára, és a nyomdaköltséget is vállalva. Nemes gesztus, köszönet és hála érte. Ez 2011-ben volt. „Hattyúdalom" a „Csávolyi urbárium 1772" 2013-ban jelent meg, 85. születésnapomra. A Kenyeres fivérek, a Mogyi Kft. igazgatói adták át az első tiszteletpéldányt. Nagy öröm számomra, hogy sikerült még ezt feldolgoznom és közreadnom. A mai falut alapító csávolyiak életének egy szeletét idéztem meg, az oszmán birodalom utáni újkori falunk újraépítésének, benépesítésének kezdő időszakáról. 313
