Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Somogyvári Ágnes: A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója a Kiskunfélegyháza–Izsáki út lelőhelyen
Somogyvári Ágnes vált alkalmassá. A későbbiekben az előkerülő belsőbütykös, illetve bütykös és söprűzött belsejű edények kapcsán a kutatók figyelme egyre inkább az edények funkciójának tisztázására irányult. Az alkoholos erjesztés mellett felmerült annak lehetősége, hogy ezek az átfúrt edények vaj köpülésére is szolgálhattak. Horváth László a vajkészítés különböző módozatainak áttekintése során alapvetően az edényformákat, valamint az edényeken található átfúrásokat vette figyelembe, az edények belsejének kiképzésére külön nem tért ki.33 Azóta Szathmári Ildikó34 és Németi János35 is foglalkozott az ilyen típusú edényekkel. Mindkettejük véleménye az, hogy a belső bütyök nélküli edények inkább a Patay-féle értelmezést teszik lehetővé, az erjesztő, esetleg pácoló funkciót. Velük egyetértve valószínűnek tartjuk, hogy a kiskunfélegyházi lelőhelyen feltárt, belül söprűzött edények nem vajköpülésre szolgálhattak, hanem inkább erjesztő, pácoló funkciójuk lehetett. A Kiskunfélegyházán feltárt edénydepó összetételét tekintve nagyban hasonlít a diósdira. A kiskunfélegyházi edények kapcsán, mint ahogy minden raktárleletnél, felmerül a kérdés, hogy profán vagy szakrális okok magyarázzák-e a gödörben való elhelyezést. A profán értelmezés szerint ezeket a tárolóedényeket a használat után a tárológödörbe helyezték, de használatuk nem vált tiltottá.36 A tiltott használatot jelezheti a szájjal lefelé történő fordítás, ez azonban ennél a gödörnél nem volt megfigyelhető. Ugyanakkor a további leletek miatt, esetünkben nem lehet szó pusztán a nagyméretű, nehezen mozgatható edények raktározásáról. Itt a tárgyegyüttes összetettsége miatt-edények, kőeszközök, állati maradvány - úgy gondoljuk, hogy feltételezhető a szakrális funkció. Valószínű, hogy nem maguk az edények képviselhettek jelentős értéket, hanem az a cselekvéssor, amelyben szerepet kaptak, bírt olyan tartalommal, amelynek befejeződése után a gödörbe helyezett tárgyak további profán használatára már nem volt lehetőség.37 « HORVÁTH László 1974 60. 31. lábjegyzet. 34 SZATHMÁRI Ildikó 2009 302-303. 35 NÉMETI János 2011 75. 35 STAPEL, Andrea 1999142. 37 KRENN-LEEB Alexandra 2010 284. ÖSSZEGZÉS A Kiskunfélegyháza-Izsáki úton feltárt településrészlet jelentőségét az adja, hogy egy olyan kultúra emlékanyagát sikerült feltárni, amelynek leleteit sokáig csak szórványosan ismertük a Homokhátság területéről. A kora bronzkor és ezen belül a Nagyrév-kultúra Bács-Kiskun megyei leletanyagával és kutatástörténetével legutóbb Tóth Katalin foglalkozott. Összegyűjtötte a megye múzeumaiban és gyűjteményeiben fellelhető leleteket, és edénytipológia alapján megállapította, hogy közöttük egyaránt előfordulnak mind a kultúra idősebb, mind fiatalabb fázisának képviselői.38 Az útépítésekhez kapcsolódó nagyfelületű ásatásoknál azután sor került a Nagyrév-kultúra egyrétegű telepeinek feltárására is. A teli-települések mellett ismertek voltak már Budapest környékén39 és a Tisza mentén40 is az ilyen típusú telepek. A Homokhátság területéről Bóna István véleménye a kutatás akkori állása alapján az volt, hogy nem tekinthető nagyrévi területnek.41 Tóth Katalin korábban említett gyűjtései, valamint az autópálya építésekhez kapcsolódó feltárások során felszínre került leletanyag igazolta, hogy a Homokhátság középső részén is számolni kell a kultúra meglétével mind az idősebb, mind a fiatalabb fázisban. A Kecs- kemét-Kiscsukáson feltárt telepanyagból az edénydepót tartalmazó gödrök kerültek közlésre, a kis bögrékből álló leletegyüttes a kultúra korai, kialakuló időszakából származik.42 A Kiskunfélegyházán előkerült és itt bemutatott leletanyag a kultúra életének egy későbbi, fiatalabb fázisába sorolható. A megyében az 1990-es években zajló, nagyfelületű feltárásainak további nagyrévi telepeiről csupán rövid híradások szólnak. Ballószögön, a 91. lelőhe38 TÓTH Katalin 1998 63. 39 Schreiber Rózsa és Patay Pál feltárásaiból a diósdi, budafoki, soroksári telepek. PATAY Pál - PATAY Árpád 1965; SCHREIBER Rózsa 1963,1981,1984. 40 Csányi Marietta tiszakürti telepközlésére, Kulcsár Gabriellának a baksi leletek újraközlésére, Szabó Géza a Szentes-Várostanya lelőhely publikálására és V. Szabó Gábor néhány régebbi feltárás (Szentes-Berek, Hódmezővásárhely-Kökénydomb) eredményeinek újraértelmezésére gondolunk. CSÁNYI Marietta 1996, P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 1999, SZABÓ Géza 1999, V. SZABÓ Gábor 1999 41 BÓNA István 199218. 42 TÓTH Katalin 1999 30
