Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
„A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára" körülbelül 30%-ban volt magyar. Az impériumváltással a Csajkások kerülete is a délszláv állam fennhatósága alá került.39 Mivel a történelmi eseményeket sosem önmagukban vizsgáljuk, hanem összefüggéseiben, óhatatlanul is eszünkbe kell jutnia ennek a rokkanttelepítési tervnek a kapcsán a kérdéses terület későbbi sorsa. A Csajkáskerület 20. századi történelme a legkevésbé sem mondható békésnek. A háború befejeztével a korábbi ellentétek nem csitultak el. Az ellenségeskedés, az egymástól való félelem szülte gyűlölet pedig egyre erősödött, és mint egy bomba, csak az alkalomra várt, hogy robbanjon. Aztán a második világháború idején eljött ez az alkalom, és az indulatok a felszínre törtek. 1941. április 11-14. között vonult be a magyar királyi 3. honvéd hadsereg a Bácskába és a Muraközbe. A Délvidék visszacsatolása után a Jugoszláv Kommunista Párt irányításával egész Jugoszlávia területén megerősödött a partizántevékenység. A magyar megszállás alá került területeken éppen a Sajkásvidék volt a partizántevékenység központja. 1941 novemberében alakult meg az 58 tagból álló sajkási csoport, mely az egyetlen szervezett fegyveres partizánosztag volt. A partizánharcnak kedveztek a térség domborzati adottságai, valamint a helyi szerb lakosság (elsősorban az 1918 után betelepített dobrovoljácok40 39 A. SAJTI Enikő 2008 44-47. 40 KLENNER Zoltán 2002 77-100. magyarellenes érzelmei. A dobrovoljácok, olyan önkéntesek, akik a katonai szolgálatot nem a szerb hadseregben kezdték, hanem a háború alatt álltak át, szöktek át. Főképp az orosz hadifogolytáborokban toborozták őket. A betelepítésük a „felszabadult" földekre már 1919-ben, a végleges határok kijelölése előtt megkezdődött. Állandósultak a szerb partizánok által elkövetett támadások a magyar határvadászok és csendőrök ellen. A csurogi és a zsablyai, halálos áldozatokat követelő ösz- szetűzés után Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök általános razziát rendelt el 1941 decemberének végén, ezzel egyidejűleg a régiót hadműveleti területté nyilvánította. Január 12-én megérkezett az engedély a vezérkartól és a kormánytól a razzia kiterjesztésére. 1942. január 20-án éjjel indította meg a magyar honvédség és csendőrség az akciót, mely végül több mint háromezer (magyar adatok szerint 3 309, más források szerint 3 340) civil lakos meggyilkolásához vezetett.41 A szerbek részéről 1944-45 telén következett a megtorlás. Tito partizánjainak jelszavává vált a „bölcsőig kiirtani" minden magyart, melyet sok esetben meg is valósítottak. A lemészárolt magyarok számát tekintve még nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, de egyes szakértők ezt a számot mintegy negyvenezerre becsülik. 41 A. SAJTI Enikő 2004 IRODALOM A. SAJTI Enikő 1987 Délvidék -1941-1944 2004 Impériumváltások, revízió és kisebbség - Magyarok a Délvidéken - 1918-1947. Budapest 2008 A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918-1921). In (szerk. Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Szarka László): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században 44-47. Budapest 2011 Az újvidéki razzia elő- és utótörténete. In: História 2011/9 29-34. Budapest DR. CZETTLER Jenő 1916 A hadirokkantak telepítése Magyarországon. Budapest GALÁNTAI József 1978 Magyarország az első világháborúban. In (főszerk. Hanák Péter): Magyarország története 7/II. köt. 1083-1234. Budapest 245
