Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára" a magyaroknak kard nélkül is vissza lehet és kell is adni."30 Hervanek Ödön titeli plébános úgy gondolta, hogy községe alkalmas a rokkant katonák egy részének letelepítésére. Titel a réti földekből 2400 hold területet birtokolt, melyet parcellákra osztva évenként bérbe adtak. A plébános szerint, ha ezeket a parcellákat ez után a rokkantaknak adnák bérbe, azzal segíteni tudnák őket. Az ide telepített magyar családok a már itt lakó magyarsággal „egészséges magyar erősséget alkotnának". A földbérletek alacsony áron való kiosztásán kívül egyéb feltételekhez is szabta az akció megvalósítását. Egyrészt úgy vélte, hogy mind a betelepítendő családoknak, mind a már ott élő magyaroknak „egészségi és erkölcsi okokból" lakásokat kell építeni.31 A másik feltétel az oktatáshoz kapcsolódik. Titelen csupán fiúiskola működött, a leánytanulók hivatalosan nem tanulhattak, csak magántanulóként. A magyar családok annyira szegények voltak, hogy nem taníttathatták gyermekeiket, a többség megelégedett 2-3 elemi osztály elvégzésével, de egy részük még idáig sem jutott el. A szerbek és az evangélikus németek nem beszéltek magyarul, és a magyarok az ő szolgálatukban állva szerb nyelven kezdenek beszélni.32 A magyar lakosság felvázolt rossz helyzete azonban nem teszi megalapozottá az utolsó bekezdésből kihallatszó elbizakodottságot: „Ha ellenben a magyar családok (sok gyermekes családok) gazdaságilag támogatva önállósághoz juthatnak, ha emellett a polg. fiúiskolával párhuzamban a leányok is szellemi és erkölcsi kincseket nyerhetnek: néhány évtized múlva, méltán remélhető, Isten segítségével a magyarság fogja vidékünkön a keresztény kultúrát képviselni."33 __ 30 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - Sajkáslak, 1918. január 2. 31 A Titelen élő szegény magyar családok a község szélén, hegyoldalba vájt, egészségtelen barlanglakásokban éltek. 32 Úri Ferenc, Csurog, a magyarság második betelepítésétől (1873) című munkájában hasonló helyzetről számol be. Azt írja, hogy a XIX. század második felében a magyarok voltak a legszegényebbek a faluban. A föld nélküli magyarok napszámosok, béresek, szolgák voltak, főleg a szerb nagygazdáknál dolgoztak. 33 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - Hervanek Ödön plébános, Titel, 1918. február 3. Tiszakálmánfalva nem a Sajkásvidék része ugyan, azonban fíliaként hozzá tartozott Alsó- és Felső-Kabol, valamint Káty, melyek a Sajkásvidék részei voltak. A tiszakálmánfalvi lelkész véleménye a telepítésről annyiban megegyezett a sajkáslaki plébánoséval, hogy az akció kivitelezhetőségét ő is a központi irányítástól tette függővé. Elképzelése szerint a kormánynak kell kezébe vennie a dolgokat. Meg kell szerveznie a magyar határőrvidéket, a szerbeket visszavándoroltatni az „amúgy is üres Szerbiába" és a helyükre magyarokat kell telepíteni. Jelen helyzetben a magyarok csupán tengődnek, hiába telepítik le a rokkant katonákat, nem tudnak majd megélni. Abban bízott, hogy a háború tanulsága felhívja a magyar kormány figyelmét a gondokra.34 A zsablyai lelkész, dr. Aczél Gyula nyíltan megfogalmazta a szerinte helyes megoldást: „...ha ezzel a rokkant-üggyel tényleg akarunk valamit, akkor ez csakis így fog sikerülni: jöjjön egy kormányrendelet, mely mondja ki, x. y. csajkás-község köteles ennyi v. annyi réti földet x. maximális áron kiadni, kizárólag magyar honos rokkantnak"35 Tehát ő is a központi intézkedésben látta az ügy kivitelezhetőségének módját. Tartott attól, hogy a sok papírtologatás csak időhúzásra jó, végül pedig majd nem tudják a telepítést véghezvinni. Nem helyeselte, hogy a telepítés sikerét a „sajkáspapoktól" várták; szerinte ez nem az ő feladatuk lenne. Felhívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy a Csajkásvidéken telepíteni szeretnék a magyarokat, miközben a szomszédos Torontál vármegyében is alapítani kíván a kormány Zsigmondfalva névvel egy új községet. Az ott ajánlott kedvezmények sok zsablyai magyar családot elcsábítottak már, és még jócskán vannak, akik költözésre adják a fejüket. Amennyiben a kormány a Csajkáskerületet magyarlakta területté kívánja tenni, akkor nem szabad elengedni a már itt élő magyarságot, hanem támogatni kell őket, és nagyon fontos az is, hogy magyar érzelmű jegyzők kerüljenek a községek élére. Véleménye szerint a viszonyok nem túl kedvezőek a 34 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, A tiszakálmánfalvi plébános levele dr. Wiederkehr József újfu- taki esperesnek. Tiszakálmánfalva, 1918. február 10. 35 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - Zsablya, 1918. február 13. 243
