Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára' Az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, gróf Teleki Pál 1917. november 24-én kelt levelében fordult dr. Várady Lipót Árpád kalocsai érsekhez ezzel az üggyel kapcsolatban. A földművelésből élő rokkant katonák földhöz juttatása érdekében a Hadigondozó Hivatal igyekezett előteremteni a szükséges földterületeket. Teleki Pál levelében érdeklődött arról, hogy a volt Csajkáskerület 42 ezer kát. hold ármentesített földterületéből mekkora terület lenne alkalmas a telepítési akcióra. A rokkant katonákat bérlőként vagy kisgazdaként kívánták földhöz juttatni. Teleki Pál a csajkáskerületi rokkanttelepítés pártolását és részletes tájékoztatást kért Várady érsektől. A levélben ismét felbukkan a magyarság erősítésének gondolata is: „Mennyi új, egészséges existentia alapját lehetne ezzel megvetni. De a magyarságnak egy új várát is meg lehetne építeni ott a Délvidéken, az orthodox szerb lakóság között."24 tiszakálmánfalvai, zsablyai és csúrogi lelkészeknek a tervről, és kérjen tőlük véleményt. A rokkantak telepítésénél 14 település jöhetett szóba, melyek korábban részesültek a réti földekből.25 Mindegyik településen éltek római katolikus magyarok, de kilencben nem volt lelkészi hivatal. A kalocsai érsekség álláspontja szerint a telepítésnél törekedni kell arra, hogy ezeken a településeken is növekedjen olyan mértékben a hívek száma, hogy a lelkészi hivatalokat meg lehessen szervezni. A helyi viszonyokat is figyelembe kívánták venni a telepítés arányának és feltételeinek meghatározásánál.26 * Dr. Wiederkehr József 1917. december 14-én az érseki hatóság utasítása szerint köröztetni kezdte a rokkanttelepítéssel kapcsolatos ügyiratokat Mozsor, Sajkáslak, Titel, Tiszakálmánfalva, Zsablya és Csúrog között, kikérve a lelkészek külön véleményét: „Az Csajkáskerület települései Az érseki hatóságnak egy régebbi értesülése szerint a réti földekből kapott terület Csúrog 5 764 hektár, 724 négyszögöl Zsablya 5 693 hektár, 732 négyszögöl Nádalja 1 566 hektár, 831 négyszögöl Boldogasszonyfalva 2 819 hektár, 1119 négyszögöl Sajkásgyörgye 3 432 hektár, 1179 négyszögöl Sajkásszentiván 1136 hektár, 1 580 négyszögöl Alsókabol 1158 hektár, 1154 négyszögöl Felsőkabol 2 276 hektár, 55 négyszögöl Dunagárdony 1188 hektár, 942 négyszögöl Tündéres 1 582 hektár, 1 567 négyszögöl Sajkáslak 1149 hektár, 69 négyszögöl Titel 2 938 hektár, 1 458 négyszögöl Káty 3 743 hektár, 245 négyszögöl Mozsor 768 hektár, 832 négyszögöl Az érseki helynök a rokkanttelepítés ügyében 1917. december 4-én fordult dr. Wiederkehr József főszentszéki ülnök, esperes, futaki plébánoshoz. Arra kérte, hogy küldjön körlevelet a mozsori, sajkáslaki, titeli, 24 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rcs Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - 50.450 sz. OHGH. -1917. ügy melyről írva van oly nemes, úgy nemzeti, mint katolikus szempontból, hogy azt 25 Csurog, Zsablya, Nádalja, Boldogasszonyfalva, Saj- kásgyörgye, Sajkásszentiván, Alsókabol, Felsőkabol, Dunagárdony, Tündére, Sajkáslak, Titel, Káty, Mozsor 26 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. Vll. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - Az érseki helynök levele, Kalocsa, 1917. december 4. 241
