Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója
Már az ember állatnak van számítva' mindig hárman. V2 6 órakor -St.Pölten-be- értünk onnan 6-kor mentünk tovább. V2 9-kor értünk -Amstetten- be ott kaptunk kávét és kenyeret. A vidék még erre szép, a hegyek mind zöldek és nagyon sok nyúl és más vad van. Délután 2 órakor értünk -Linz- be ahol kaptunk menázsit is. Onnan 4 órakor tovább mentünk... ...mindenütt szép földek vannak és nagy tábla vetések vannak. V2 7 -kor átmentünk... ...A vidék itt festőies már nagyon sok hegy van hóval borítva... ...Több helyen szép kis városok vannak, szép nyaraló és villákkal, gondolom fürdőhelyek. Útba ejtettük -St.Johann-t- is ahol szép templom és ... villák. Délelőtt 11-órakor beértünk -Schwarzach-ba-, ez egy falu de nagy vasúti csomópont itten. 12 órakor menázsit kaptunk, nagyon rossz volt ... de megettük, délután azt mondták, hogy öt óráig kimehetünk a faluba, mindjárt ki is mentünk, nagyon szép napos idő volt, sok ibolyát és más virágot szedtünk. Este azt mondták, hogy csak másnap megyünk el. Este azután kimentünk a városba, persze már délután is elkezdtünk borozni a káplár Pálinkással úgy hogy már estére éppen jól álltunk nem csak ketten, hanem majdnem az egész 27-es gerét. Este a városba egy kocsit dobtunk bele egy folyóba és két sörös hordót, én elemeltem egy szállodába egy üveg pezsgőt, onnan még mások elemeitek egy abroszt azonkívül pezsgőspoharat egy párat. Amikor éjjel jöttünk haza a vasúti raktárból elemeltünk Nagy Bélával két zsák marhabőrt, az úton valahol majd elfogjuk adni a pezsgőt, azután megittuk és 12 órakor lefeküdtünk. 1918. április 18. Csütörtök Ma reggel még ugyancsak -Schwarzach- ba- ébredtünk fel itten megkávéztunk és kimentünk újra a faluba. Az idő ma borús esőre áll de idáig még nem esik. 10 órakor azután menázsit kaptunk és a mozdonyt már a gép elébe kapcsolták és most már nem soká megyünk is tovább az úton, eladtuk mindnyájan az esőköpenyt. De 11 órakor meg is indultunk de nem -Innsbruch- felé mint ahogy azt élőbbén mondták, hanem Trient felé. rém nagy emelkedésnek mentünk mindég ... egy óra alatt valami négy nagy nagy alagúton átmentünk mi egypáran a nyitott kocsiban maradtunk hátul, hogy nézzük a vidéket de az alagútban majdnem megfulladtunk, két kicsi állomáson megállt vonatunk már 11 óra óta de a nevűket nem tudom, most itten állunk, egy nagyobb állomáson -Hofgastein-ben- de innen is hamarosan tovább megyünk de most már igazán nem tudjuk, hogy hová de nem is törődünk vele. % 1 órakor megálltunk -Argetal- állomáson innen vissza lehetett még látni -Hofgasteinbe- olyan gyönyörű, tiszta kis város mind szép emeletes házakkal, tiszta egyenes utcákkal, egy völgybe van, körülötte pedig óriási nagy hegyek, a teteje mindnek hóval van borítva. Lent a völgyben szép legelők vannak. A hegyek teteje mind kopár kő az oldalán azonban ritkás fenyőerdő. Az idő most gyönyörű, szép, tiszta. Félóra múlva beértünk -Badgastein- állomásra, még soha ilyen szép kis várost nem láttam. Egy völgykatlanban épült és a hegyoldalig terjedt ez a kis város. A vonat 10 percig itten állott. A vasúti vendéglőben megittunk egy pohár bort, elég jó volt. 2 órakor -Röckstein-be- álltunk ez majdnem csak a vasúti állomásból állott. Kevés ház volt csak benne. Innen kezdődött a nagy alagút egy óriási köves sziklába, a hossza 9 km volt, ezután következett Malhiz V2 3-kor voltunk benne innen egy félóra alatt 23 alagúton mentünk keresztül. ...-1000 m hosszú. Ví 4 órakor értünk -Spitel-be, úgy halljuk hogy talán itt már ... töltünk. Az állomás közelében a töltés oldalában 2 kocsi összetört roncsait láttuk bizonyára valami katasztrófa történt itt. Ugyanott két mozdony de a másik oldalon volt egymásba menve. Innen este V2 8 órakor indultunk tovább még pedig vissza felé (rajz) ilyen formán. Este 9 órakor beértünk -Lienz-be ... széjjel mentünk a városba de már minden be volt zárva az eső lanyhán esett visszamentünk és lefeküdtünk. 918. Április 19. Péntek 8 óra volt reggel amikor felébredtünk de mindjárt vissza is húzódtunk volna mert hideg volt a hó esett és hideg szél fújt. Délelőtt V2 likőr értünk Innischeibe [San Candido] ez egy falu már itten észre lehetett venni a harczot mert a faluba több házat gránát csapott széjjel ez volt az első hely ahol még eddig ilyesmit láttam, de itt nem volt csata csak az olasz lőtt be ágyúval. 12 órakor értünk Toblach-ba [Dobbiaco], 0 perczet töltöttünk az állomáson itt szintén sok ház romot láttam. 10 perez múlva értünk - Welsberg-Walbrün-ba [Monguelfo Tesido] kis falu erre már nincsenek olyan zordon hegyek mint voltak, tegnap itt már megint eső esett az idő is már enyhébb mint reggel volt. Vi 2 -kor értünk Runeck-be [Brunico] elég helyes kis város ez, valahova innen villamos vasút van mert itten van vili.végállomás. V2 2-kor értünk Ehrenberg-be [Casteldame] ez kis falu az itteni hegyeken csak mindenütt aprófenyők és bokrok vannak. Az a legnagyobb baj, hogy még ma nem kaptunk egy falat ennivalót sem már nagyon is dumál a társaság, most 3 óra van és itten vagyunk megint egy állomáson és mindig 225
