Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)
Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867-1918) dája, 1905-1909; Hecht Géza nyomdája, 1909- 1911; Nánay Aurél nyomdája, 1910-(1944) Szenttamás, 14 335 lakos Gavanszky Szima nyomdája, 1902-1903; Klingwart Róza nyomdája, 1903-1904; Marinkov Szveto- zár nyomdája, 1904-1913; Sendula Sándor, Kis- dobransky, Dancsika és Ikrasev, Paja nyomda, 1904; Szenttamási Nyomda, 1914-1915?; Radák J. nyomdája, 1915-1917? Marinkov Szvetozár nyomdájának egyetlen, szerb nyelvű kiadványát ismerjük, mely három füzet terjedelemben jelent meg (1911). A Szenttamási Nyomda két szerb nyelvű kiadványát ismerjük - az egyik kalendárium az 1915. esztendőre. A Radák-féle nyomda ugyancsak két szerb nyelvű termékét ismerjük - az egyik képes kalendárium, megint csak az 1915. évre. A település egyetlen könyvárusító vállalkozását leltük meg, aminek nem volt egyleti tagsága. A Manojlovics-féle könyvkereskedés ráadásul zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott; a cég 1890-ben már bizonyosan működött. Jánoshalma, 12 676 lakos Franki Gáspár nyomdája, 1904-(1938) Zsablya, járásszékhely, 7 993 lakos Lux Mihály nyomdája, 1908-1913 Bezdán, 7 623 lakos Gasz József nyomdája, 1911-1913; Guttemberg Nyomda? Csupán egy helyben megjelent egyháztörténeti művet ismerünk, mely az utóbb említett nyomda terméke lehetett.197 A település egyetlen könyvekkel házaló (kolportázs) kereskedőjét ismerjük, Sohr Zsig- mond személyében - tevékenységéről az első adat 1890-ből való. Bácsföldvár, 6 882 lakos Bocsári Kálmán nyomdája, 1913-1914? Csurog, Csúrog - 10 184 lakos Plesztity Uros nyomdája, 1914 A településen tudomásunk szerint egy könyvárus működött. Weisz Fr. J. ugyanakkor papírkereskedéssel is foglalkozott. 197 Fábián Zoltán: A Vörösmarti Református Egyház- [község] története 1547-től 1910-ig. Bezdán, é. n. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgált időszakban a Bács-Bodrog vármegyei nyomdászok és könyvkereskedők igen szorgalmas és tartalmas munkát végeztek. Előbbiek számának alakulását évtizedenként, illetve az utolsó békeévben, valamint az I. világháború kezdő és záró évében a mellékelt táblázat szemlélteti. A végső összegzés során a következő adatokhoz juthatunk: a vizsgált korszakban a vármegye pontosan negyedszáz településének nem kevesebb mint 156 nyomdáját, illetve nyomdászát mutattuk be. A könyvkereskedők száma a következőképpen alakul: a vármegye 16 településének több mint félszáz- pontosan 51 - ilyen „hivatalos", illetve egyleti tagság nélküli vállalkozását számoltuk össze. A képet szépen árnyalja, hogy számos nyomdász könyvkereskedést is működtetett. Amint azonban láthattuk, a nyomdák egy része csak igen kis terjedelmű - füzetnyi, illetve néhány lapos, esetleg csupán egyetlen oldalas- nyomtatványok előállításával foglalkozott, és nem készített könyvet. A tárgyalt nyomdák számához hasonlóan imponáló a kiadványok száma és tartalmi sokszínűsége is. A föllelt nyomtatott művek száma a következőképpen alakul: a szabadkai nyomtatványokon kívül mindösszesen 650 (ebből 458 magyar, 177 szerb, egy tucatnyi német és három latin nyelvű) kiadványfélét sikerült számba vennünk a vármegye területén.198 Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy a nyomdák és azokkal együtt a különféle kiadványok (legyenek azok könyvek, füzetek, apró- vagy bármilyen más nyomtatványok), valamint nem utolsó sorban a könyvkereskedők a vármegyeszékhelyen, illetve a jelentősebb településeken koncentrálódtak - a nemzetiségi-felekezeti viszonyoknak, a szellemi igényeknek és a (technikai) lehetőségeknek megfelelően. 198 Összehasonlításul: a vizsgált korszakban az erdélyi Székelyföld területén (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyében) 14 település 67 nyomdáját, illetve nyomdászát számoltuk össze. A könyvkereskedők száma a négy érintett vármegye nyolc településén pontosan negyedszáz. A fölleít nyomtatott művek száma mindösszesen 641 kiadvány (egy monográfia és egy kiállítási katalógus számszerűsített könyvészeti adatai nélkül). KIS Krisztián Bálint 2016 215
