Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)
Kis Krisztián Bálint A helyben, de nyomdajelölés nélkül megjelent művek száma kereken tíz. Ezek fele alkalmi kiadvány,75 négyféle helyi iskolai értesítő (háromfüzetnyi az állami elemi népiskoláké az 1910-1915 közé eső tanévekről, hétfüzet- nyi a polgári fiúiskoláé a 1910-1917 közé eső tanévekről, nyolcfüzetnyi a ciszterci rendi katolikus főgimnáziumé az 1910-1918 közé eső tanévekről, valamint hétfüzetnyi az izraelita hitközség elemi és polgári iskolai értesítője az 1910-1917 közé eső tanévekről), egy pedig gyakorlati latin nyelvkönyv. A helyi szerzői kiadások száma hat. Ezek közül szerzőként ötöt Fonyó Pál jegyez - mindegyik népiskolai hittankönyv. Ezen felül találtunk egy héber-magyar szótárat is.76 A településen számos könyvkereskedő működött - közülük kettőnek volt egyleti tagsága. Kollár Antal zenemű- és papírkereskedéssel, valamint könyvkötészettel is foglalkozott. Hosszú múltra visszatekintő cégét még 1847- ben alapította. A cég tulajdonosa 1880. szept. 30. óta Kollár Ágost, cégbejegyzését az „I. k. 60.1.120. sz." alatt iktatták. 1913-ban Rényi bizományosa volt. Horváth János cégét 1869-ben alapította. Utóda 1893. okt. 1-től ifj. Wagner Antal, aki zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. A vállalkozás egyleti tagsági száma 316, a cégbejegyzésé 10488/95. A cég 1907-ben a Révai Testvérek Rt. budapesti könyvkereskedésének bizományosa volt. Csermák Sándor egyleten kívüli könyvárus volt, aki zenemű- és papírkereskedéssel, valamint könyvkötészettel is foglalkozott. Zombor, vármegyeszékhely, járásszékhely, 30 593 lakos Bittermann Nándor (és Fia) Nyomdája, (1850-1920); Wagner András nyomdája, 1878; Nádasch Muzsik (Antal és Partlics) nyomdája, 1881-1890; Szitár Salamon nyomdája, 1882; Obláth (máshol: Oblát) Károly nyomdája, 1885-1914; Hecht Márk nyomdája, 1886?; Rubinstein N. nyomdája, 1893-1895; Zombor és Vidéke nyomdája (tu75 Pl. Szabadelvű centralismus a magyar ev. reformált egyházban. Baja, 1885 70. p., Wagner Antal: A bajai „Honszeretet" története. Baja, 1913 24. p. 76 Sticker Simon: Héber-magyar szótár. Kitűnő prefe- ráció [=segédeszköz] Mózes öt könyvéhez, gyakorlati nyelvtani magyarázatokkal heti szakaszok szerint. Baja, é. n. lajdonos: Molnár Gyula), 1896-?; Kollár József nyomdája és könyvkereskedése, 1901-1913; Baits Vladimir nyomdája, 1902-1913; Hungária Nyomda, 1903; Bikár P. M. és Társa nyomdája, 1907-1913; Bosnyák Ernő nyomdája, 1907- (1944); Gasz József könyvnyomdája, 1910- (1944); Bácsmegyei Könyvnyomda Rt., 1914. A Bittermann-féle nyomda nem kevesebb mint 85-féle nyomdatermékére sikerült rálelnünk az 1874-1918 közötti bő négy évtizedből. A legnagyobb csoportot az alkalmi kiadványok alkotják - ezekből összesen 21-et találtunk.77 Az iskolai, illetve oktatással kapcsolatos kiadványok száma kilenc,78 ezenfelül kétféle helyi iskolai értesítővel találkoztunk (nyolcfüzetnyi az állami főgimnázium 191077 Pl. Margalits Ede: Emlékbeszédek Deák Ferencz felett. 2. kiadás. Zombor, 1881 15. p., Zomborcsevits György: A hegyesi csata 1849-ik évi júl. 14-én. Emlékirat a csata emlékére 1887-ik évi júl. 17-én a feketehegyi, hegyesi és szeghegyi hármas határon emelt szobor leleplezésének ünnepélyére. Bácsvármegye honvédegylete és történelmi társulata részéről 10 arannyal jutalmazott pályamű. Uo., 1887 15. p., Képek a boszniai életből. írta: Türr Antal (Del Toró). Uo., 1894 93; 1. p., Vértesi Károly: Ködképek a múltból. Rajzok, beszédek. Arcképpel. Uo., 1896 263; 2. p., Kalauz a vidékiek számára. A zom- bori kaszinó-egyleti dalárda 1897. évi aug. hó 20., 21. és 22-én megtartandó jubileuma alkalmából kiadta: a zombori kaszinó-egyleti dalárda. 2 melléklettel. Uo., 1897 76; 1. p., A bács-bodroghi vármegyei gazdasági egylet által rendezett népies téli gazdasági előadások a növénytermelés, szőlőművelés, állattenyésztés, fatenyésztés köréből. Szobonya Bertalan, Dezső Miklós, Kuszenda János, Drégely Kálmán közreműködésével. Uo., 1900 51. p., A bács-bodrogh vármegyei Történelmi Társulat évkönyve XVII-XXX. évfolyam. Szerk.: Trencsény Károly. Uo., 1902-1914, A Nemzeti Szalon első zombori kiállításának katalógusa. Uo., 1904 23. p., Emléklapok Schweidel József aradi vértanú, Zombor város szülötte szobrának leleplezésére 1905. évi máj. 18. Összeállította: Trencsény Károly. Uo., 1905 59. p., A Bács-Bodrog vármegyei irodalmi társaság évkönyve. Szerk.: Pataj Sándor. Uo., 1912 79. p., Emléklapok II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának leleplezésére. 1912. jún. 9. A szoborbizottság megbízásából szerk.: Dömötör Győző. Uo„ 1912 XXXVIII; 69. p. 78 Pl. Radics György: A zombori államji Jgymnasium. Zombor, 1874 27. p., Márits Sándor: A szabászati műtan gyakorló könyve a magántanulásra férfiruha-készítők számára. 98 táblával. Divat- és magyar öltönyök, katonafelöltők, női felöltők stb. cfíműj szakba vágó darabokkal. Uo., 1881 69. p., Jelentés Bács-Bodrogh vármegye népnevelés ügyének 1889/90. tanévi állásáról. A vármegyei közigfazgatási], bizottság ülésén 1891. évi jan. hó 5-én felolvasta: Czirfusz Ferenc. Uo., 1891 24. p., Csippék Ferenc: Nyelvoktatás a kereskedelmi középiskolákban, különös tekintettel e szakintézetek nemzeti hivatására Magyarországon. Uo., 1893 19. p., Szülői értekezleteink a fegyelemről, a pályaválasztásról. Uo., 1904 29. p. 206
