Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
A hajósi Szűzanya kultusza másik zöld, a harmadik fehér selyemből. Az egyházi hatóság 1784-ben kinyilvánította, hogy a kalocsai érseki főmegyében csak a hajósi templomban volt ilyen különös tisztelettel övezett szobor. A Bussen-hegyi tűzvészben elveszett bal kart Zichy Gyula érseksége idején az 1936-1937-es restaurálás során pótolták. Az 1980-as években végzett legutolsó restaurálásnak azt köszönhetjük, hogy a szobrot megint olyannak láthatjuk, amilyennek ötszáz évvel ezelőtt látták az emberek. A ruhák és fátylak alól egy szép, gótikus szobor bukkant elő. Az idős hajósi embereknek mégis a régi a kedvesebb: a nehézselyembe öltöztetett, glóriás Mária arany háttér előtt. A régi képeslapokon látható, milyennek láthatták az egymást váltó nemzedékek 1835 óta a hajósi Istenanya szobrát. A MÁRIA-SZOBOR CSODATÉTELEI Az Istenanya magyarországi csodáiról Telecskay, valamint Lukácsy könyvében olvashatunk.12 Az első idők csodás gyógyulásairól írt feljegyzések elvesztek. A későbbieket viszont gondosan őrzik a kalocsai levéltárban. Csáky érsek utóda, Csáky Miklós írásbeli vallomást tett arról, hogy a hajósi Szűzanyának köszönheti gyógyulását súlyos lábbajából és nehéz sérvi betegségéből. Nádasdy Ferenc érsek szembajából gyógyult ki a Szűzanya segítségével. A kis könyvből kiragadunk további csodás gyógyulásokat: egy kalocsai béna kisfiúról, egy kalocsai vak leányról, egy akasztói szívbajos lányról, a hajósi Lichtenstein János elüszkösödött testrésze gyógyult meg, egy császártöltési lakos fülbajából gyógyult ki, egy miskei asszonyt gyermekkel áldotta meg az Istenanya. Csodálatos megmenekülések is történtek: „Vise Móric, a kalocsai érsek orvosának kocsiját elragadták a lovak. Őrületes sebességgel vágtattak egy híd felé, amely mellett nagy szakadék tátongott. Az orvos halálos veszedelmében a hajósi szent Szűzhöz folyamodott, s megmenekült. Szép festményben örökítette meg a jelenetet, melyet személyesen vitt a hajósi templomba." 12 TELECSKAY Ferenc 1891; LUKÁCSY István 1937 A csodás gyógyulásokért hálából adott ajándékok, az úgynevezett offerek vagy votív- tárgyak, a templom múzeumában az üvegvitrinben láthatók. Az offerek azokat a testrészeket mutatják pl. kart, szemet, szívet stb., amelyeknek gyógyulását a beteg a szent szobor előtti imameghallgatásnak köszönhette. A SZOMBAT, SZŰZ MÁRIA NAPJA A keresztény eszmekörben a hét egyes napjainak eredetileg a liturgia által meghatározott jelentése volt, ma már többnyire a népi vallásosság őrzi az egykori hagyomány töredékeit, úgynevezett paraliturgikus tudásként. A hét napjainak tartalma a görög katolikus vallásban ma is liturgikus: a hétfő a „test nélküli menyei erők tiszteletére" van szentelve, azaz az angyalok napja, a kedd Keresztelő János, „a próféták legnagyobbika", a szerda a kereszt, a csütörtök az apostolok és Szent Miklós, a péntek ismét a kereszt, a szombat „az összes üdvözöltek" (a szenvedésre váró lelkek is benne vannak), a vasárnap pedig az Úr napja. A római katolikus vallás liturgiája nem tartalmaz előírást a hét napjaira vonatkozóan, tehát a róla szóló népi tudás paraliturgikus hagyománynak tekinthető, és előfordulhatnak táji különbségek is. Hajóson a 20. században a hét egyes napjainak a néphagyományban őrzött jelentései már csak halványan éltek - a családi szájhagyomány többnyire a 19. századi ősök elbeszéléseire vezethető vissza. Ennek értelmében a hét egyes napjain külön imákkal is emlékeztek: vasárnap a Szentháromságra, hétfőn a Szentlélekre, kedden Szent Annára, szerdán Szent Józsefre, csütörtökön az Oltáriszentség- re, pénteken a nagypénteki keresztáldozatra, a szombat pedig Szűz Mária napja, mert megérdemli. Tehát a szombatot a Szűz Mária napjának tekintették Hajóson is, „a szombat az Istenanyáé". A szombati napokon megjön a napsütés, mert az Istenanya akkor szárítja meg a ruhákat - szombatonként mindig rábírja a napot arra, hogy kisüssön. Azt mondták, „vak az a szombat, amikor nem süt a nap" - ám ilyen eset évente legfeljebb háromszor fordulhat elő. Úgy tartották az emberek, hogy szombaton meg kell gyújtani a Szűzanya lámpását, 147
