Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Pánya István megesik hogy néha egész nyáron sem apad le szárazig a' víz."53 Bellosics Bálint 1911-ben írta, hogy „lisztet és gabonát hoztak bele a Dunán, s rokkant katonák vezették 1840 körül".54 A raktár valószínűleg a 19. század második felében veszítette el katonai jelentőségét, polgári tulajdonba került, s a századfordulón már a Gál Péter-féle, későbbi Spitzer Benő-féle szeszgyár működött benne. (Baján a 19-20. század fordulóján két szeszgyár volt a település nyugati részén. Az egyik a Kölcsey utcában, ennek tulajdonosa Spitzer Károly volt. Ettől nyugatra, a császári élelmiszerraktár helyén pedig az említett Gál- féle, később szintén Spitzer-féle szeszgyár működött 1908-ig.55) A raktár legkorábbi ismert, sematikus ábrázolása 1700-ból származik (22. térkép). Baja 18. századi és 19. század eleji térképein már alaprajza szerint örökítették meg (23-24. térkép). A raktár egy későbbi, 18. század utolsó feléből származó műszaki rajzából kiderül, hogy három különálló, egymással párhuzamos tengelyű épületből állt (2. ábra).56 A két szélsőben raktárhelyiségek kaptak helyet, a középsőben pedig kemencék sorakoztak, ahol kenyeret és kétszersültet sütöttek. Az épületeket egy nagyjából négyzet alakú sánc vette körül, melynek oldalain és sarkain védőműveket alakítottak ki. Az objektum teljes területe mintegy 3,2 hektár volt. Az 1880. körül készült kataszteri térképen még kivehetők a sánc nyomai, illetve a nyugati raktárépület, többi részét ekkorra már elbontották (25. térkép). A raktár helyén a 20. században jelentős építkezések és tereprendezések történtek. Jelenleg ipari létesítmények fedik, így helye gyakorlatilag nem kutatható (16. térkép). A rendelkezésre álló alaprajzokból és homlokzati rajzokból König Frigyes készítette el az objektum elméleti rekonstrukcióját, melyért ezúton is köszönetét mondok (3. ábra). A VECSEI RAKTÁR Elnevezése pontatlan, ugyanis valójában Dunavecse és Szalkszentmárton között, a jelenleg Szalkhoz tartozó Csabony pusztán 53 MINDSZENTHY Antal 1831 54. 54 BELLOSICS Bálint 191131. 55 BOROVSZKY Samu 1909. 56 MÓL Tervtár TI Nol2; TI no380. állt.57 A puszta neve a középkori Csabony falura utal, mely a 14. századtól a 17. század közepéig létezett. A török hódoltság idején, például a 15 éves háború zavaros időszakában, többször elhagyták lakói. 1650 körül néptelenedett el örökre, lakói valószínűleg a közeli Szalkra (illetve Dunavecsére) költöztek.58 Csabony puszta története a török hódoltság végéig és az azt követő időszakban Szalkszentmártonhoz kapcsolódott, mígnem az újkorban ténylegesen is beolvadt Szalk külterületébe. Ezek után felmerül a kérdés: miért említik mindenhol „vecsei" raktárként? Kutatásaim során nem találtam erre megnyugtató választ. Korábban említettem, hogy az 1686. évi hadjárat idején a Budáról dél felé vonuló császári had nem talált elég takarmányt a Duna jobb partján, ezért több helyen is átkeltek a folyó túlpartjára, hogy beszerezzék szükséges anyagokat. A hadjáratot megörökítő rajzok egyikén látható Dunavecse és a tőle északra felépült hajóhíd (2. ábra). Minden bizonnyal ezen keltek át a takarmányt és a Csabonyi-erdőből tűzifát gyűjtő katonák. A hajóhidat később elbontották, és a sereg továbbállt. Valamiért azonban előnyösnek tarthatták a hely fekvését. Budától nagyjából 65 km-re, Bajától pedig kb. 85 km-re feküdt egy ármentes magaslaton. Előfordulhat, hogy ezen tényezők miatt épült itt fel. Építésének idejéről nem sikerült pontos adatot szereznem. 1698-ban, tehát még a kuruc felkelés előtt, a Pest-Pilis-Solt vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben említik a „vecsei gabonaházat", melyből a környéken ekkor elszállásolt Vitembeg ezred kenyeret és zabot kapott.59 Valószínű, hogy ez lehetett az elődje a később sáncokkal ábrázolt élésháznak. Történetéről az 1716-18. évi török elleni háború irataiból ismerünk érdekes részleteket. A háború elején, 1716 nyarán gróf Regal táborszernagy és Freiherrn von der Lancken altábornagy vezetésével 11 gyalogos zászlóalj, és 21 lovas század állomásozott a raktár környezetében.60 Ellátásukra ekkoriban komolyabb sütöde működött a raktár közelében. 57 HM HIM Hadt. Térképtár HlIId 0897-3; BIXa 674/7. 58 CSÁNKI Dezsől897 21. 59 BOROSY András 1987 45. függelék. 60 MATUSCHKA, Ludwig 1891119. 124
