Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében fosztogatás, illetve megfelelő szervezés esetén a jó ellátás kímélte a katonákat és a lovakat is.17 Hátrányuk volt viszont, hogy bizonyos mértékben visszafogták a támadások lendületét, hiszen nem volt célszerű túlságosan eltávolodni a legközelebbi raktártól, és például belebonyolódni az ellenség üldözésébe. Ha ugyanis elfogyott volna az ellátmány, az megtörte volna a támadók lendületét, csökkentette volna a katonák harci kedvét. Nem meglepő, hogy a korabeli szakértők „bilincsnek" tartották a raktárakat, melyek csak hátráltatták a hadvezéreket, és szerintük „megbénították a háború energiáit".18 Ezzel együtt többen a hadművészet hanyatlását látták ebben a túlzott növekedési folyamatban, mellyel a hadak „nehézkes és kezelhetetlen" tömegekké váltak. Zrínyi, Montecuccoli, Turenne kisebb (kb. 50 000 fős), rugalmasabban irányítható hadseregeket képzelt el, melyek jobban igazodtak a kor műszaki fejlettségéhez.19 RAKTÁRAK SZEREPE A TÖRÖK ELLENI FELSZABADÍTÓ HARCOKBAN A szövetséges haderő Buda elfoglalása után azonnal hozzáfogott az ország középső és déli részének felszabadításához. A török hadvezetés rövid idő alatt hatalmas területeket veszített, 1687 végére már a Duna-Tisza köze legnagyobb része felszabadult. Közismert, hogy Magyarország középső része a 17. század végén siralmas állapotban volt. Buda ostroma után a Duna mentén dél felé vonuló, a török sereget üldöző császári és bajor felszabadító csapatok elhagyott, kiégett falvakat, romos templomokat, gondozatlan, sáros utakat találtak (1-2. térkép).20 A kifosztott, néptelen Alföldön képtelenség volt egy több tízezres sereg élelmezését és egyéb nyers- anyagigényeit (építőfa, tűzifa) kielégíteni. A korabeli hadinaplókat olvasva az is kiderül, hogy számos esetben a Duna jobb partján haladó seregnek hajóhidat kellett építeni, hogy a túlparton legeltessék állataikat, mivel ezen az oldalon nem találtak füvet a lovaiknak. Előfordult, hogy a katonáknak tűzifa hiányá17 PERJÉS Géza 1963140-141. 18 PERJÉS Géza 1963 130.; 133-135. 19 PERJÉS Géza 1963 13. 20 GAÁL Attila 1984128. ban tábortűz nélkül, nyirkos ruhában kellett átvészelniük az esős, borongós őszi éjszakákat.21 A fennmaradt korabeli feljegyzésekben számtalan helyen előfordul, hogy a katonák - és nem ritkán feletteseik is - legyengültek az élelmiszer- és ivóvízhiány miatt.22 Willars császári ezredes levele jól szemlélteti az ország akkori állapotát: „Borzalmas dolog, hogy töméntelen halott borítja az utakat. Souvré urat, aki Baján akart hajóra szállni a Dunán, az ellenszelek megállították, az élelemhiány borzalmas volt, mindenki azt hitte, el fog pusztulni, sokan megháltak. Ö végül nagy nehezen Komáromba ért. Sokan, akik az egész hadjárat alatt jól tartották magukat, itt betegedtek meg. Valóságos méreg a levegő és minden, amit inni lehet Magyarországon. Még olyan tiszta folyó is, mint a Tisza, most a halaitól majdnem mindenki megbetegszik vagy meghal, aki eszik belőle."23 Ilyen körülmények között a felszabadító seregek élelmezését a terepi gyűjtésből körülményes lett volna megoldani. Földrajzi szempontból tehát szerencsés volt, hogy a hadműveleti terület az ország déli részén, a nagy folyók környezetében - Duna, Tisza, Dráva - feküdt, s ezek a természetes közlekedési folyosók felhasználhatók voltak az ellátmány olcsó és gyors szállítására. A hajózható folyók kikötésre alkalmas partszakaszainál a felszabadító háborúk következő időszakaiban (1687-99,1717-18) raktárak épültek, ahonnan szárazföldön (szekereken, ún. „ingajárattal"), illetve vízen továbbították a mozgó csapatok felé a szükséges ellátmányt (3-5. térkép).24 * Az 1699. évi karlócai béke megkötésével hosszú idő után megszűnt a hadiállapot a Habsburg és az Oszmán Birodalom között. A 18. század fordulójáig Baján, Monostorszegen, Futakon, Bácson, Csongrádon, Szegeden, Zentán és Zsablyán álltak hosszabb-rövidebb ideig raktárak. A békekötés után néhány közülük - Zenta, Monostorszeg - valószínűleg elvesztette hadi jelentőségét, és elbontották azokat, ugyanis később sem az iratokban, sem a térképeken nem találkozunk velük. 21 NAGY Lajos - SZITA László 198716. 22 NAGY Lajos - SZITA László 1987 209. 23 NAGY Lajos - SZITA László 1987 374. 24 ENGELI, Moriz Edlen von I. 1876 159.; PERJÉS Géza 1963130. 119
