Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében a' terhes hajó elegendő vizet nem talál benne, 's nagy vízzel is veszedelmes benne a' hajózás a' víz alatt lappangó temérdek tőkék, zátonyok és a' sok nyákok miatt való kanyargás miatt."45 A Baracskai-Dunát ezen időszaktól Öreg-, Ó-, Döglött-Duna neveken találjuk az iratokban és a térképeken. Sorsa a Ferenc- csatorna 1870-es években történt fejlesztése után pecsételődött meg, a csatornát Bajáig kiépítették, a keskeny ágat pedig levágták a Duna főmedréről.46 BAJA VS. BÁTMONOSTOR Továbbra is megválaszolásra vár a kérdés: miért nem Bátmonostoron létesült török helyőrség és kikötő? A fentebb említett források alapján Bátmonostornak is jó vízi közlekedési adottságai lehettek, amely a kikötő létesítését nem zárta volna ki. A szárazföldről azonban nehezebben lehetett megközelíteni, hiszen a település egy ingovánnyal körbevett szigeten feküdt. Árvizek idején, illetve esős időszakokban ez nehezíthette a ki- és bemenő forgalmat, különösen az áruszállítást. Kőhegyi Mihály említ egy 1198. évi oklevelet, mely Bátmonostor monostorának „biztonságosabb helyre költöztetéséről" szól. Kőhegyi szerint ez arra utal, hogy a monostort (és a települést) a Duna áradásai veszélyeztették, és emiatt lett volna szükség kissé odébb, a tőlük keletre fekvő magasparton felhúzni az épületeket.47 Az oklevél ellenére a falu a 16. század végéig, a település török kori pusztulásáig ugyanezen a helyen maradt. Később, a 18. század elején ide települtek vissza az első lakók. Egy 19. századi utazó feljegyzéséből tudjuk, hogy „...1721-től fogva, mikor újra megülték, egész 1760ig a' helység a' hajdani város helyén állott, de akkor a' vizén által a' mostani helyére szállíttatott által a' K. Kamara parancsolatjára, mivel megtelvén a' Duna hajdani árka áradással, vízzel, bajos volt a' helységbe való járás."48 A felemás földrajzi adottságai mellett a település helyrajza sem lehetett megfelelő, hiszen az udvarház és a monostor a Dunától 1,5 km-re állt. így a kikötő és a dunai forgalom ellenőrzését innen nehezebben lehetett 45 MINDSZENTHY Antal 1831 62. 46 GRUBER Enikő 2015 39. 47 T. KNOTIK Márta - KŐHEGYI Mihály 1995 283. 48 MINDSZENTHY Antal 1831 59. volna megoldani, mint egy közvetlenül a folyópartra épült palánkból. Baja központi része, a belváros ezzel szemben közlekedési szempontból előnyösebb helyen, a Duna fölé magasodó meredek löszparton, árvíztől védettebb térszínen feküdt.49 Bátmonostorhoz hasonlóan a 15-16. században mezőváros, dunai átkelő. Vására és heti piaca jelentős volt. Egy 1406. évi oklevélből ismerjük a bajai vásárba érkezett kereskedő parasztok lakóhelyét (Katymár, Gara, Bátmonostor, Pongrác stb.), amely alapján a vonzás- körzete nagyjából 25-30 kilométer szélességű lehetett a Duna keleti oldalán.50 Összességében tehát úgy tűnik, hogy az előbb felsorolt adottságok billentették Baja oldalára a mérleget, s így Bátmonostornak a lassú sorvadás jutott csupán. Tanulmányomban a Duna kora újkori mederviszonyait, illetve Baja helyrajzának néhány kisebb részletét igyekeztem felvázolni. Ha nem is dúskálunk a forrásokban, azért annyit megkockáztathatunk, hogy a Sugovica helyén egykor a Duna hömpölygött. Az a Duna, amely egykor kanyarogva töltötte fel a Baja környéki medrét, és közben szigetek sorát {Gyuri-, Móric-, Kádár-, Pandúr-sziget) hozta létre.51 írásomban megkíséreltem „szembeállítani" Baját és Bátmonostort, hogy választ kapjak arra a kérdésre: hogyan és miért veszítette el jelentőségét egy fejlett, monostorral rendelkező mezőváros? A válasz tulajdonképpen röviden annyi, hogy a török bejövetele után a Bátmonostor számára a tudást és a gazdasági fejlődést biztosító monostor elnéptelenedett, illetve a mezőváros nemessége is biztonságosabb helyre költözött. Mai szavakkal élve eltűnt a helyi értelmiségi réteg színe-java. Ez nem jelenti azt, hogy ezután megállt az élet Bátmonostoron. A következő évtizedekben továbbra is fontos szerepet játszott a környék életében a felértékelődő Baja mögött, mígnem a 15 éves háború környékén elnéptelenedett. Hiába tehát a Duna közelsége, a rendelkezés49 BARLAY Magda 1939 9-10.; Bácskai 1943 4-5. 50 NAGY Imre 1888 485.; RAPCSÁNYI Jakab 1934 16., 22.; KARÁCSONYI János 1891 340.; SZILÁGYI Sándor 1875 156.; SZALAY László 1857 85.; KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1986 113-116., SZEGFŰ László 1989 109-117. 51 SOMOGYI Sándor 1999 258. 103
