Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében Hagyományosan négyzet alakú épület, zárt belső udvarral és egyetlen bejárattal. Csupán feltételezés, hogy a medresze a dzsámitól és a szerájtól balra ábrázolt hosszúkás, nyeregtetős-kupolás épület lehetett. Látható, hogy Baja leírásai és ábrázolásai sok apró részletet tartogatnak a város felépítéséről. Az egyértelmű, hogy a városnak hagyományosan jó adottságai voltak, ezért fontos társadalmi és gazdasági szerepet töltött be a környék életében. A török hódítók azonban dönthettek volna úgy is, hogy Baja helyett a szomszédos Bátmonostort építik ki a környék központjának, és így Baja valószínűleg veszített volna a jelentőségéből. A következő szakaszban Bátmonostor földrajzi és települési viszonyait vizsgálom, illetve azt, hogy miért maradhatott el szépen lassan Baja mögött a 16. század közepétől. BÁTMONOSTOR KORA ÚJKORI HELYRAJZA Bajától délre, alig 10 kilométerre feküdt a középkori Bátmonostor (11. térkép). Monostora az Árpád-korban épült, azonban a tatárjárás idején a faluval együtt elnéptelenedett. A falut 1323-ban a Becsei Imre szerezte meg, majd Vesszős nevű fia felújította az „ember- emlékezet óta lakatlan" monostort.31 A település ezután fejlődésnek indult. Fénykorában, a 15. században és a 16. század elején még népes mezőváros, nemzetségi monostorával és erődített udvarházával a környék egyik jelentős központja. Fejlődését a török terjeszkedése állította meg. A mohácsi csata után a déli országrész településeit egyre több támadás érte, a város pedig lassan jelentőségét veszítette, és visszafejlődött. Magyar lakossága az elkövetkező években megfogyatkozott, majd a 16. század végére balkáni eredetű rácok és vlahok vették át az eredeti népesség helyét.32 Az ágostonrendiek monostora a „...Mohácsi veszedelem után a' Törökök által elpusztult, azok alatt pedig a' templomot a' Monostorral együtt a' Szt. Basilius rendén való szerzetes Kalogerek foglalták el, kik egész 1724ig itt laktak, 's a fedél nélkül állott templom későbben 31 T. KNOTIK Márta - KŐHEGYI Mihály 1995 283. 32 WINKLER Pál 193311.; WICKER Erika 200816., 29-30., 164-165. béfedelezett kápolnájában isteni tiszteletet tartottak: a' Kalogerekkel együtt hat vagy hét óhitű rácz háznép lakott itt egész 1721ig, a' mikor ezek helyekbe mint egy harmincz magyar háznép telepedett meg, melly elszaporodván helységet formált itt. 1725dikben még az egész formája meg volt a' templomnak, napkeletről egy nagy torony, napnyugotról pedig kettő ékesítette, hossza két száz láb nyom, a' szélessége hetven volt, illyen nagy temploma lévén, a' következik hogy tehetős Praelaturának is kellett néki lenni: 1819ben még az oldalfalainak nagy része fent állott, a' külső két borítása nagy négyszegeletes mészkövekből, a' közepe pedig a' falaknak terméskövekből és téglákból állott, - a' mint hallottam azolta az uradalom elbontatta a' templom falait; A' templom 's monostor falai egészlen fent állottak 1761ig a' mikor azokat a' K. Kamara parancsolatjából puskaporral széljel hányatták 's köveiből a' Báth-Monostori, Mély-kúti és Vaskuti mostani templomokat építették. Mig a' templom falai fent állottak, az óhitű Ráczok Nagy Boldog-asszony napján nagy búcsút tartottak az omladékoknál, a' hol betegjeikkel számosán jelentek meg, mivel a' falaknak, a' hozzájok való érés által gyógyító erőt tulajdonítottak: ollyankor két 's három napokig is tanyáztak az omladékok között, a' mikor pedig elmentek, a' templom falaiba a' kövek közé pénzeket dugdostak, mellyeket a' búcsú után a' Monostori paraszt gyermekek felkutatván kiszedtek."33 Kevés adatunk van Bátmonostorról, és ezekből nehéz megállapítani, kik és meddig lakták a települést. Valószínű, hogy a 16. században érkezett rác-vlah népesség a 17. század elején továbbállt, és helyére balkáni keresztény lakosság érkezett.34 A 17. század közepétől a 18. század elejéig több forrás is említ keresztény lakókat, akik úgy tűnik átvészelték a felszabadító háborúk zavaros időszakát.35 Kérdés, hogy vajon milyen okok miatt épülhetett fel éppen Baján a törökök helyőrsége, s miért nem a szomszédságában lévő, szintén Duna-parton fekvő Bátmonostorra 33 MINDSZENTHY Antal 1831 58-59. 34 WICKER Erika 2008 40-41. 35 MINDSZENTHY Antal 1831 58.; WICKER Erika 2008 218. 101
