Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Fábián Borbála: „Előjegyzési ív a villamos világításra” – Kecskemét, 1893
Előjegyzési ív a villamos világításra" sem jelentkeznek a villanyvilágítás előjegyzői közé. Dégi László (bormérő) pedig azt jegyezte meg, hogy „Majdkésob".20 Tóth László viszont azt, hogy: „már rég kellett volna". A legtöbben az üzletükbe kérték, de akadt olyan is, aki a lakásába, szobákba, irodába, udvarra, gyógyszertárába, kávéházba, bútorraktárba és egy esetben a műhelybe. 1893. augusztus 5-én a Ganz is elküldte a felépítendő villanytelepre és hálózatra az ajánlatát. A közvilágításra 600 db 16 gyertyafényű izzót és 30 ívlámpát, magánvilágításra 550 izzólámpát irányoztak elő. A Ganz szeptember 12-i levelében elutasította a város kérését, mert: „czégünk mint olyan, a kecskeméti villamos világításra a tek. tanács által kilátásba vett alapon, t. i. a várostól nyerendő concessio alapján nem vállalkozhatik. 1. és nincs azon helyzetben, hogy hatáskörén kívül eső, mint például villám világitás szolgáltatást kiaknázó iparvállalatokba nagyobb összegeket befektessen. Épen e körülményre való tekintettel alapitottuk a bécsi Unió bankkal egyetemben pár évvel ezelőtt a bécsi »Internationale Elektricitäts Gesellschaft« czimü vállalatot és ez évben a »Magyar villamossági részvény társulatot«, mely vállalatok legelső sorban városok világitását és e czélból concessiók elnyerését tették feladatukká".21 A Magyar Villamossági Rt.-tői szintén elutasító választ kaptak, mert a cég a budapesti központ építésével volt elfoglalva.22 Két évvel később szintén elutasították a várost: „társulatunk vidéken a Nagyságod által felemlített világítási vállalatokkal nem foglalkozik".23 Muraközy János 1894. július 13-i jelentése szerint 1893-ban a tervezetet csak a Ganz cégtől kapták meg, melynek ajánlatát akkor azért vetették el, mert „nem látszott czélszerűnek a villamos világítást házilag kezelni". A Siemens és Halske tervének elmaradását azzal magyarázta, hogy „ezen czég nem hajlandó concessió mellett a villamos világítás berendezésére vállalkozni".24 A valódi ok az lehetett, hogy az 20 Ez a két idézet az előjegyzési ívből szó szerinti! 21 MNL BKMLIV. 1908. b. 14003/1893 - alapsz: I. 808/b/ 1893 22 MNL BKML IV. 1908. b. 14249/1893 - alapsz: I. 808/b/ 1893 23 MNL BKML IV. 1908. b. 11534/1895 - alapsz: I. 808/b/ 1893 24 MNL BKML IV. 1908. b. 11445/1894 - alapsz: I. 808/c, d/1893 előjegyzési ívet nem megfelelően töltötték ki, hiszen az utcák megnevezése - amit külön kért a Siemens és Halske 1893. június 2-i levelében - hiányzik, valamint az is, hogy hány lámpát fognak kérni. Az előbbit azért kérték, mert „ezek ismerete nélkül az egyes utcákban elhelyezendő vezetékek méreteit és igy árait sem tudjuk megközelítő pontossággal sem meghatározni".25 Közben a levéltári iratok tanúsága szerint más vállalatoktól is kapott ajánlatokat Kecskemét, például Ohm és Simon budapesti villamos világítási cég vagy Simon Ferenc és Hévízy János országgyűlési képviselőktől.26 1894-ben a Szegedi gázgyárat átvevő és a villanyvilágítást ott kiépítő Charles Georgi magyarországi képviselőjével folytattak tárgyalásokat a „kombinált" gáz és villanyvilágítás bevezetésére. 1895-ben a két évvel korábbi ajánlatuk alapján Lestár Péter a József-gőzmalomtól kért ajánlatot a színház és a piactér világítására. A József-gőzmalom nyilvános pályázat kiírását kérte a várostól. 1895 nyarán ismét a Ganz céggel vették fel a kapcsolatot, mert az épülő színházat villanyvilágításra tervezték és ez ismét felmerült, hogy „a város piacztere és hét főutczája szintén villamos úton világítassék. A színház, piacztér s utczák világítási módozatai megállapítván, 4 ismertebb elektrotechnikai czég ajánlattételre szóllítatott fel".27 Közben megváltozott a vélemény is, hogy ilyen közműépítést nemcsak magánvállalatok végezhetik, hanem a város is fenn tudja tartani. Ennek előnyeiről Zipernovszyky Károly győzte meg Kecskemétet. A villanyvilágítási tárgyalások a város és a színház világítására március 27-ig tartottak, amikor a városi tanács, mint legmegfelelőbbet, elfogadta a Ganz ajánlatát. 1896. április 10-én Ganz és Társa vasöntő és Gépgyár részvénytársasággal szerződést kötöttek a villanytelep felépítésére, és a hálózat kiépítésére.28 A Siemens és Halske sem maradt megbízás nélkül, hiszen a Gazdasági Gőzmalom villany- világítását építette ki 1893 őszén. November 20-án gyulladtak fel először a lámpák. Még 25 MNL BKML IV. 1908. b. 8550/1893 - alapsz: I. 808/b/ 1893 26 MNL BKML IV. 1908. b. 11445/1894 - alapsz: I. 808/c, d/1893 27 KEREKES Ferenc 1900 6. 28 MNL BKML IV. 1943. 6128. sz. 243
