Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
A Kiskunság táncai - antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról A lépéskombinációk megléte nemcsak a gazdatársadalom hagyománya, ahogyan azt látni lehet a körverbunk egyéni figuráin és a kör közepén szólót táncoló férfi mozdulatain (lásd táncírás). Juhász Ferenc táncmester már az 1890-es évektől tanította a fiatalokat a helyi Kaszinóban, táncai közt találjuk a tulipános csárdást és az „oldenburgi Rózsa-balettet".130 A halasi körverbunkot nagy érdeklődés kísérte az évtized során, ám mivel nem énekeltek a tánchoz, mint a kunszentmiklósiak, hiába volt a sok és látványos figura, nem arattak olyan nagy sikert, mint a Felső-Kiskunság táncosai, és így nem is hívták a csoportot máshová szerepelni. A férfitánc szóló és csoportos formájának fennmaradását a táncos verbuválásnak és a folyamatos toborzásnak tulajdoníthatjuk, de a koreográfia megszületéséhez táncmesterek és Nagy Czirok László kellettek a 20. század harmadik évtizedében. Nemcsak a Nádor-huszárezred, de más katonai alakulatok jelenléte miatt válhatott a verbunk kötött formája felélesztett hagyománnyá.131 A történeti táncos verbuválást (mert nem minden toborzás volt tánccal egybekötve) az egész Jászkunságban számos, hiteles adat igazolja.132 Az 1792-1815 között Kiskunhalason verbuvált újoncok közt Bene Ádám neve nem bukkant fel, ám Bene nevű igen, viszont a későbbi - 1822., 1832., és 1841. évi - verbuválásoknál nem található több ilyen nevű újonc.133 Tálasi István Bene Adá- mot az 1868-as porosz háborúhoz kapcsolható verbunkos őrmesterként jegyezte fel.134 Vatapsos-verbung, sodró, duhajos, ropogós" GÖNYEY Sándor 1939 852. A gyűjtő feljegyezte, hogy „egyes lépéseket bokaverő, kerge, bakugrós, cickás, tobor- zó, cik-cakos, hajabézó, földkostoló, legényes néven ismernek", GÖNYEY Sándor 1939 852. A verbunk le- filmezése megtörtént több tánccal egyetemben. Fontos még az, hogy a kiskunhalasi népi terminológia szerint külön volt „figura" és „lépés", amiket más és más nevekkel illettek. Érdekesen a kiskunhalasi elnevezések, a bokaverőt és a toborzót leszámítva, nem azonosak a 19. század második felében táncmesterek (Lakatos Sándor, Lakatos Károly) által leírt és tanított verbunk- tánc elnevezéseivel. A hajabézó elnevezést nem tudom értelmezni, viszont dunántúli karikázók elnevezése hajabokázó (Simonfa), hajaboka (Zselicszerntpál) közeli terminológiának tűnik. MORVAY Péter - PESO- VÁR Ernő 1954 130 Táncművészet, 1906. július 15., 5., és Táncmesterek Közlönye, 1909. május 15., 3. o. 131 BAGI Gábor 1993 132 MORVAY Péter 1955,1956,1957 133 KOZICZ János 2009 134 TÁLASI István 1977 306. lószínű, hogy a név - ahogyan Nagy Czirok László is említette - a 19. század végi Bene Ádám valamikori őrmester nevét örökítette meg, bár nem kizárt, hogy - ahogyan legtöbb esetben - valós személyhez a tánc egyáltalán nem köthető.135 A körverbunk rekonstruálása és 1933-as első bemutatójával kapcsolatosan érdemes említeni Nagy Czirok László saját érvelését, mivel döntő a tánc hovatartozását és keletkezését illetően: „Ezen, maga nemében páratlan szép vitézi táncunkat az 1870-es évekig az akkori idők hangulatának megfelelően úgy a legények, mint az öregek gyakran lejtették, még pedig ünnepélyes és más alkalmakkor egyaránt. Legjobban gyakorolták Bene Ádám és Hadházi Sándor verbunkos őrmesterek az 1870-es évekig. Utánuk Kosa József és Kiss Lajos »hét vármegyében híres« vőfélyeink ápolgatták a táncot, de már a 90-es évek dereka táján, közvetlen tapasztalásom szerint, egy-egy lakodalmi alkalmakkor nem tudtak kört formálni, mert kevesen és hiányosan ismerték a táncot. Kosa szomszédom volt, s mivel vágtató ló hátán is mutogatta a verbunkos figurákat az utcabelieknek, a tánc egyes figuráit magam mentettem át, de a nagyobb részit hosszas néprajzi kutatásaim során sikerült feltárnom. Paulini Béla és Dr. Fekete Imre polgármester urak biztattak és bátorítottak, úgy szólván hajtottak, hogy próbáljam összeállítani a halasi kun verbunkot, ami aztán újabb félévi küszködés és kutatás folytán sikerült is. A tánc muzsikáját illetőleg id. Cseri Gábor adta kezembe a kulcsot. A táncra felállás és a kezdés részleteit Hadházi Sándor bátyám (a verbunkos H. S. fia) magyarázta el legutóbb 1932-ben. Kiss- Faragó János, Németh B. Mihály, id. Modok Sándor és Gyenizsa Balázs szolgáltattak még adatokat. A táncfigurák elnevezése jórészben a magam néprajzi gyűjtésének eredménye. A zene bevezető részét Nyilas Pista halasi prímás segítségével állítottam össze. A zene többi része bihari muzsika, legutolsó néhány ütem elhagyásával (koronációs magyar).136 135 Levéltári és anyakönyvi kutatás természetesen kideríthetné, hogy egyáltalán ilyen nevű személy élt-e, ami valószínűnek tűnik. Azt azonban már kevésbé, hogy tényleg nevéhez kötődik-e a tánc vagy a táncos verbuválás. 136 A töredékeiben előkerült halasi verbunkos egy versszakát Tálasi István közli Nagy Czirok László ere193
