Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Balogh Csilla: A Duna–Tisza köze avar kori betelepülése
A Duna-Tisza köze avar kori betelepülése találhatók. Az egyetlen nagyobb sírszámú temetőt Péterrévéről ismerjük (2. kép 2). Ebbe az időrendi fázisba tartoznak a külön gödörbe elásott áldozati leletek közül a legkorábbiak, mint pl. Káposztásmegyer és Sztapár-Csapos kút (Stapar, Srb), illetve néhány szórványlelet. A legfontosabb stratégiai pontok, a feltételezett gázlók és átkelők környékén egy-egy alacsonyabb rangú katonai vezető és szűkebb környezete temetkezései találhatók (Dunave- cse-Kovacsos-dűlő, Fajsz-Garadomb, Kun- peszér), vagyis a Duna mentén egy keskeny sávban stratégiai szempontok által vezérelt katonai jelenlétről beszélhetünk. Az ellenőrzés alá vont terület északi szélénél, Zsám- bok-Hatvan térségében a hatalom biztosítására egy regionális vezéri szállás alakult. A zsámboki öves-kardos harcos (1. sír) a katonai elit helyi képviselője volt, s a vezető réteg jelenlétéről a Hatvan környéki, első osztályú bizánci aranyleletek és a tápiógyörgyei bizánci mécses árulkodnak. A katonai elit préselt kerek, kő vagy üvegbetétes véretekkel, illetve Martynovka-típusú (ezüst álcsatok, pszeudo-veretek, áttört téglalap alakú veretek, T- és Aradka-típusú akasztóveretek, „tamgás" szíjvégek, maszkos veretek) véretekkel díszített övét és gömbcsüngős aranyfülbevalót viselt, ezüst, ritkán arany szerelékes, P-alakú függesztőfüles kardot hordott. Ez a leletkor a kelet-dunántúli temetők közül elsősorban Kölked-Feketekapu A, kisebb mértékben Zamárdi-Rétiföldek anyagával rokon. A temetkezésekre az ÉÉNy-DDK tájolás, aknasírokba való temetés, az állatáldozatok és az edények hiánya jellemző. Lovassírokat csak a Duna mellett találunk (Baja-Állaga szőlő, Bácsfeketehegy [Feketic, Srb]), de ritka előfordulásuk alapján nem mondható jellemzőnek. A köznépi anyagban az ázsiai eredetű tárgyak dominálnak: nagylemezgömbös fülbevalók, rozettás tegezövek, kettős övviselet. A nőkre és a férfiakra egyaránt a néhány szem gyöngy és a páros fülbevaló viselet a jellemző. A csonttárgyak között megtaláljuk a csontcsatokat, varkocsfésűket, bemetszett oldalú bogozókat, a legkorábbi ívelt peremveretes csontlemezekkel díszített tegezeket, a felül egyenes záródású, párhuzamos oldalú, keskeny karú íjakat. A fegyverek közül a keskeny nádlevél alakú lándzsák gyakrabban áldozati leletekben, ritkábban (lovas)temetkezésekben bukkannak fel, a lófelszerelés részeként. Az előbbiekben a hosszú és hurkos fülű kengyelek mellett a sima kiskarikás csikózablák és a kettőskarikás csikózablák is megtalálhatók. Késő antik-bizánci eredetűek a bronzláncok, és a helyi készítésű öntött gúlás és a gú- lacsüngős fülbevalók is. A Duna-Tisza köze délnyugati szegletében a vajszkai (Vajska, Srb) temetőt használó közösség egy önálló kulturális szigetet képezett. A 7. század közepéig/harmadik negyedéig keltezhető temetőben egy késő antik kultúrájú kis közösség sírjai kerültek elő, kőládáikat római téglából, száraz falazással rakták. Nem ismerjük a temető teljes anyagát, de a kosaras fülbevaló, a pektorale-kereszt, a monogramos fejesgyűrű alapján feltehetően keresztény közösség temetkezőhelyéről lehet szó. Ez az időszak a bizánci érme-beáramlás szempontjából a legintenzívebb időszak, ebből a periódusból 11 érme származik,20 melyek döntő többsége Bajától délre, a Duna mentén és a Bács-ér tágabb környékén került elő. Az e kronológiai horizontba tartozó lelettípusok egy része (pl. varkocsfésű, egyenes záródású, párhuzamos oldalú, keskeny íjmerevítők) az Avar Kaganátus más részein egyáltalában nem mutatható ki és 600 elé biztosan nem is keltezhető. Ezért feltételezésem szerint a 7. század első évtizedeiben a Duna-Tisza közén megjelenő kis közösségek a Kárpátmedencén kívülről húzódtak erre a területre. A stratégiai pontokon megjelenő katonai elit feltehetően központi telepítés eredménye lehetett. 2. fázis: 620/625-650/660 A szállásterület növekedését újonnan nyitott temetők sora jelzi a Tisza mentén, Kecskeméttől északra, a Zagyva és Galga mentén és a jászsági területeken, valamint délre a Bácskai löszháton (2. kép 2). Ekkor indul az Óbe- cse-Pionir utcai, a Szeged-Fehértó A, a gátéri, a Felgyő-Ürmös tanyai és a tiszavárkony20 Vö. SOMOGYI Péter 2005 1. táblázat. 61
