Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Bereznai Zsuzsanna voltam, a falu kitűnően mesélő embereit apám odarendelte vagy fogadta az ágyamhoz, akik egész éjjelen tartottak kísérteties és mindenféle tündér-történetekkel, míg csak el nem aludtam." 46 De nemcsak a falubeliek, hanem apja meséit is szívesen hallgatta.47 A mesékhez, érdekes történetekhez való vonzódása egész életén át megmarad, s könyvei lapjain újra és újra megelevenedik: írói fantáziája újabb és újabb fordulattal szövi tovább a hallott történeteket. A mikszáthi anekdotában élnek tovább azok a történetek, melyeket sokszor már nem őrzött, nem hagyományozott tovább a népi emlékezet: „Belőlük egy kitűnő megfigyelő, nagy humorista és páratlanul mély kedély eredeti egyénisége mosolyod ránk" — írja róla György Lajos,48 aki Mikszáthot tartotta a legnagyobb magyar anekdotázónak, aki „különös kedvvel és hajlammal vonzódott mindahhoz, amiben a humor megcsillant és szikrát hányt, kincseket szedett ki az anekdotából és a művészet magaslatára emelte"49. A legapróbb epikus ötletekből is képes volt örökbecsű művet alkotnia. „Ezekben az apróságokban írói művészetének értékes vonásai nyilatkoznak meg: kiváló tárgyérzéke az idegen elemeket is egyénivé és eredetivé szűrő egyénisége, mely az ezer sőt kétezer éves múltú tárgyakat maiakká színezte és származásukat teljesen eltakaró magyar jellegű anekdotává csiszolta."50 Mikszáth sajátos látásmódja, az adoma és az anekdota felé hajló kedélyállapota gyakran olyan életjelenségek ábrázolását kínálta, melyek a népi élet érdekes eseményei voltak, de mondanivalójuknak nem volt társadalmilag általánosító érvényük.51 Ilyen novella Az okos Nástya is. Engel Károly52 a Korunk lapjain emlékezik meg Mikszáthról mint az illyefalvai s a későbbi fogarasi képviselőről, s ennek kapcsán foglalkozik román tárgyú elbeszéléseivel. Mikszáthot politikai pályafutása fűzi Erdélyhez, Illyefalván Jókait váltotta fel képviselőként. 46 GYÖRGY Lajos 1933 2. (idézi: Mikszáth Kálmán: Hátrahagyott írások 1. 270.) 47 GYÖRGY Lajos 1933 2. 48 GYÖRGY Lajos 1933 5. 49 GYÖRGY Lajos 1933 6. 50 GYÖRGY Lajos 1933 7. 51 IZSÁK József 1960II. 137-146. 52 ENGEL Károly 1960 8.1003-1007. Mikszáth, Jókaihoz hasonlóan, rokonszenv- vel tekint a magyarországi nemzetiségi lakosság nemzeti küzdelmei felé. Reménykedik abban, hogy az 1848-49-es román-magyar ellentét feledésbe merül, és továbbra is békében él egymás mellett ez a két nép. Mikszáth közelről is megismerkedett az erdélyi nép életével, szokásaival - s ezek, csak úgy, mint Jókainál, igen mélyen hatottak romantikus képzeletére. (Jókai képzeletét egy Fatia Negra nevezetű román népi hős ragadta meg leginkább, aki a magyar népköltészet betyáralakja- ival rokonítható.) Rejtő István53 Hogyan lett Mikszáth Ilyefalva képviselője című tanulmányában pótolja a szakirodalom ezzel kapcsolatos korábbi hiányosságait, ugyanis az irodalomtörténet Mikszáth 1887-es képviselői fellépéséről addig keveset tudott. Erről legtöbbet Mikszáth Kálmánná Visszaemlékezéseiben találhatunk. Mikszáth pályája kezdetétől az 1885. esztendő derekáig csak annyiban foglalkozott Erdéllyel vagy erdélyi kérdéssel, amennyiben általános témái ezt megkövetelték. A Pesti Hírlap 1885. évi június 5-i számában megjelent cikke - Akik nem zúgolódnak - volt az elindítója Mikszáth és a székelység kapcsolatának, mely egy Székelyföldről írt karcolat volt. 1892-től pedig a jórészt román lakta Fogaras-vidék küldötte volt a parlamentben - ez azonban nem jelentette azt, hogy a polgári parlamentarizmus elvtelen szekértolója lett volna. Céljai hasonlítanak ugyan a közéletben Benedek Elekéhez, csakhogy kevesebb lendülettel száll síkra értük. Mikszáth első erdélyi irodalmi élményei Jósika Miklós kései romantikus regényei voltak. A Második Rákóczi Ferenc című regényének egyik epizódszereplője, Pintye Gligor emléke később Mikszáth egy 1871-ben írt elbeszélésében (Ami a lelket mérgezi) jelenik meg. A Pesti Hírlap 1887. május 1-i száma közöl egy paródiát, mely Mikszáth Galamb a kalitkában című első elbeszélésének erdélyi környezetbe helyezett változata. A Castrum Léta című novella egy román tündérregére épül. 1893-ban jelent meg Mikszáth Pernye című kötete. Ebben a kötetben népies hangvételű novellákkal is találkozhatunk, s köztük két 53 REJTŐ István 1978 2.157-172. 168
