Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland Alig két hónappal az építkezés megkezdését követően egy gyászos körülmény árnyékolta be a munkálatok menetét. 1910. június 28-án egy megrázó szerencsétlenség történt az építkezés helyszínén. A bontási munkálatok során a régi pincefal és a szomszédos épület hátsó tűzfala ledőlt, és két munkás a helyszínen életét vesztette - Kiss Sándor 60 éves kőműves és Tormási Sándor 32 esztendős napszámos. Az előzetes vizsgálatot és helyszíni szemlét Kérészy Lajos törvényszéki vizsgálóbíró, Zaboreczky Ferenc építész és Varga Adolf városi mérnök végezte el. A szakértők úgy vélték, a szerencsétlenséget a nem jól előkészített alapásás okozta, amely fellazította a szomszédos házak alatti talajréteget. A kecskeméti mérnöki hivatal munkatársai késedelem nélkül óvintézkedéseket hoztak, hogy megakadályozzák egy újabb katasztrófa bekövetkezését. Lezárták az Arany János utcát, le kellett bontani a Népbank ideiglenes kapubejáratát, a Városi Kaszinó falát alátámasztották. A munkaterületen feltárt régi kutat lezárták. A Dimó-ház építkezés felé mutató részét lebontották, akárcsak a szomszédos Nyirády-ház romos melléképületeit. Továbbá könnyebb sérüléseket szenvedett még két fiatal, 16 esztendős téglahordó is. A városi hatóságok a szerencsétlenség következtében fedezték fel, hogy a pallér, Farkas József nem jelentette be a téglahordókat és a kubikusokat a kerületi munkásbiztosítónál.58 A szerencsétlenség okai és következményei Zaboreczky Ferenc és Varga Adolf szakértői véleménye szerint a régi pincefalak nem voltak alátámasztva, így súlyos mulasztás terheli az építkezést vezető fővállalkozókat.59 1910. június 30-án az építkezésen megjelent Korb megbízottja, Patzó Márton építész, aki haladéktalanul tájékoztatta az igazgatóságot és az építési bizottságot a munkálatok során 58 Kecskemétnek gyásza van. Óriási szerencsétlenség a Népbank építkezésénél. Kecskeméti Lapok, 1910. június 29. és Három munkás halála a romok alatt. Kecskeméti Újság, 1910. június 29. A két folyóirat némi különbséggel közölte az eseményeket, így csupán a fontos párhuzamokat emeltem ki. Utóbbi cikk címe félrevezető, mert csupán két munkás vesztette életét. 59 A népbanki katasztrófa. Kit terhel a felelősség? Kecskeméti Lapok, 1910. július 1. tapasztalt hiányosságokról. Az építkezés nélkülözte az egységes és szakszerű vezetést, ezért a fővállalkozónak és pallérnak, Farkas Józsefnek levélben kötötte ki, hogy saját költségére július 4-ig új pallért válasszon ki.60 Eközben a munkások többsége kijelentette, hogy csak akkor hajlandóak folytatni a munkát, ha megfelelőképpen biztosítják őket.61 Korb Flóris július 5-én felmérte az építkezés állapotát, és magával hozta a Vasbeton Társaság főmérnökét, aki szakmai tanácsokat adott, és tervrajzokat készített a felmerült nehézségek áthidalása érdekében, ugyanis a munkaterületen végül két régi kutat tártak fel. A valódi problémát a két kút elhelyezkedése okozta, mivel azok fölé a terveknek megfelelően teherhordó főfalak kerültek volna. Korb és a főmérnök javaslata szerint a főfalak teherbírását vasbeton pillérekkel növelték meg.62 Korb arról is meggyőződött, hogy a fővállalkozók minden szakértelem nélkül végzik munkájukat. Javasolta, hogy a további munkálatokkal egy tapasztalt pallért bízzanak meg, akinek alkalmazását Farkas Józsefnek saját költségére kell megoldania. Ellenkező esetben, ha Farkas erre nem lenne hajlandó, a vállalat végérvényesen visszavonandó tőle.63 Patzó Márton korábbi levelére reagálva Farkas József kijelentette, hogy mint fővállalkozó ő csak az irodai teendőeket és a művezetőséggel való érintkezést látta el. Saját alkalmazottait bízta meg az építkezés helyszíni vezetésével - Karácsonyi Antal felelt a munkavezetésért, Kiss Mihály a munkások felügyeletével foglalkozott.64 A már elvégzett munkálatok és biztonsági intézkedések áttekintése után Korb kijelentette, hogy egyik megjelölt személy sem megfelelő a rábízott munka ellátására. Korb erősen kételkedett a vállalkozók szakmai fel- készültségében és tudásában, és mivel már az építkezés kezdetén ennyire súlyos kifogások merültek fel velük kapcsolatban, a további munkák irányítására teljesen alkalmatlannak tartotta őket. Egyedül az anyagbeszerzésben tanúsított hozzáállásukat ismerte el, de mivel 60 MNL BKML XI. 213.381/910. sz. igazgatósági határozat. 61 A keddi véres katasztrófa. Kecskeméti Újság, 1910. július 1. 62 MNL BKML XI. 213.392/910. sz. igazgatósági határozat. 63 Ua., mint az előző jegyzet. 64 Ua., mint a 67. jegyzet. 290
