Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Sümegi György: Szobor-kálváriák
Sümegi György Múzeum központi épületével szemben. Ezt a jellegtelenné silányított szobor-másolatot már legalább a fém-tolvajok nem akarják ellopni. Csak ennyi a haszna. Az eredetihez vajmi kevés köze van (4. kép). 3. Márton Ferenc - Siklódy Lőrinc: Katona József síremlék (1930)9 Márton Ferenc (1884-1940) szobrászati munkálkodásában a Siklódy Lőrinccel közösen alkotott Katona-síremlék az egyetlen irodalmi vonatkozású mű. Nehéz, és adatok híján a lehetetlennel határos kihámozni Márton életművéből azon élményeket és meghatározó motivációkat, amelyek bizonyosan szobrászati kísérletek felé kényszerítették őt. Vallomásaiban is alig találni szobrászati működésére vonatkozó adatokat. Talán a föntebb idézett, a rajzról vallott tételére („a becsületes rajz teljes formaismeretet követel") építette hipotézisét: „a szobrászat alapjában semmi más, mint minden oldalról való rajz",10 amivel a körberajzolt formát, a körbe járható plasztika oldalankénti, nézetenkénti rajzi leolvashatóságát fogalmazza meg. Vagyis kétdimenziós rajz-lapok, síkok térbe helyezésével jöhet létre a háromdimenziós, plasztikus forma. Mutatós, s egy par excellence rajzolótól elfogadható okoskodás. A Kecskeméti Városi Tanács 1929. február 15-én kiírt tervpályázati hirdetményében „Katona József síremlékének tervére" pályáztattak.11 27 művész 31 beküldött pályamunkáját bemutatta a Városi Múzeum, Szunyoghy Farkas rajztanár pedig cikksorozatban ismertette.12 „A beküldött pályamunkák legnagyobb része a Bánk bán alakjával kísérli meg kifejezni a mű eszméjét" - írja Szunyoghy. Pályázónként13 ismerteti a terveket, az utolsó: „Márton Ferenc és Siklódy Főrinc lépcsősen alkotott tervre helyezi az emlékművet. Az előtérben ül Tiborénak sok festői meglátással felvázolt 9 SÜMEGI György 2009. 71-76. 10 IZSÁK-GYARMATHY László 1937 46. 11 Kecskeméti Lapok, 1929. márc. 2., 4. 12 SZUNYOGHY Farkas 1929 13 Általa megemlített pályázók: Imre Gábor, Szomor László, Felsőeőri Fülöp Elemér, Sztankó Gyula, Horvay János, Csorba Géza, Halmágyi István, Beck Ö. Fülöp, Kaszab Károly, Vass és Spalt, Margó Ede, Sz. Gál Irén, Szege Sándor, Gaádi Kayser Lajos, Homonnay Jenő, Markup Béla, Sóvári János, Ősy László, Bery László, Márton Ferenc - Siklódy Lőrinc. alakja". A bíráló bizottság14 „az első díj nyerteseinek, Siklódy Főrinc szobrászművésznek és Márton Ferenc festőművésznek együttes tervük átdolgozására egy havi határidőt ad. [...] A pályamű a hatalmas kőszarkofág előtt ülő Tiborc alakját ábrázolja". A miskolci Herman Ottó Múzeum képzőművészeti állandó kiállításán15 bemutatják Siklódy Főrinc: Üldözött (Tiborc), vázlat a Katona József síremlékhez című gipsz szobrát, amely azonos lehet a pályázatra először beadott munkával: csizmás, köpenyes férfialak magaslaton ül, bal keze a bal combján, jobb tenyerével az állát, fejét tartja. Bajuszos, töprengő, súlyos gondolataiba merült, magába mélyedő, expresszíven megfogalmazott arc. Az átdolgozásra utasított terven annyit változtattak, hogy Tiborcot, az örök panasz jelképét a lázadó Petur bánéra cserélték.16 Ennek a gipsz változata is szerepel a miskolci múzeum állandó kiállításán: a négy lépcsőre ültetett figurát a fejdísze, nagyobb bajusza és higgadtabb, nyugodtabb tartása17 különbözteti meg az elsőtől, a Tiborc-vázlattól. Mindez visszhangzik a megvalósított munkán. A síremlék-együttes kilenc lépcsőre helyezett, fölfelé szűkülő hatalmas szarkofág,18 amelyre kisebb méretű, sarkain forduló pi- laszterekkel és sarokdíszekkel tagolt jelképes sírt emeltek. Elölnézete művészileg részletesen kidolgozott. A szarkofág legfölső elemének középmezőjében a Katona József-tondó, azaz kerek formájú bronz portréja,19 az alatta lévő fölirat és szöveges rész tagolja a főoldalt. A szarkofág jobb fele előtt Petur ülő, erőteljes bronz alakja, oldalán karddal, kihajló köpeny14 Fáy István főispán, elnök, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Zala György szobrászművészek, Révész Imre festőművész, a Képzőművészeti Főiskola kecskeméti művésztelepének igazgatója. Képzőművészet, 1929. 23. sz. 185. 15 Siklódy Lőrincz: Üldözött (Tiborc), vázlat a Katona József síremlékhez, 1929, gipsz, 37x33x45 cm, elöl a talapzata kiálló részén az anyagba mintázott fölirat: AZ ÜLDÖZÖTT Jelezve oldalt: Siklódy 1929 (Herman Ottó Múzeum, Miskolc). 16 Dr. Horváth Gedeon ny. kecskeméti közjegyző szóbeli nyilatkozata (1976. június 24.) szerint: „En csak arra emlékszem, úgy szólt a döntés, hogy mivel a síremlékterven eredetileg Tiborc alakja szerepelt, azzal a feltétellel javasolta Mártanék - akik protekciósak lehettek - művét a zsűri első díjra, hogy Tiborc alakját Peturra változtassák". 17 Siklódy Lőrincz: Petur bán, gipsz, 31x36x42 cm. Mindkét Siklódy-szobrot 2001-ben helybéli magánszemélytől vásárolta meg a miskolci múzeum. 18 Magassága: 185 cm, szélessége: 270 cm, mélysége: 150 cm. 19 Átmérője: 46 cm. 272
