Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Hajagos Csaba: Egy nemzeti kulturális fórum vezetőjének őszinte vallomása, avagy hol kezdődött az „ellenzékiség” 1985-ben Magyarországon
Hajagos Csaba tájházzal bővült, melynek korhű berendezésével Kiskunmajsa paraszti népességének élet- körülményeit igyekezett a látogatók számára szakszerűen bemutatni. Kozma Huba igazgató így méltán jelenthette ki, hogy a gyűjtemény hármas feladatát - gyűjtés, feldolgozás, bemutatás - a néprajz és a helytörténet örökségének kiemelt szakértelemmel elvégzett gondozásával látta el.7 Eközben Vedres Ferenc szempontjából sorra jelentkeztek a „kellemetlen" és magyarázatra szoruló események, hiszen a múzeum munkatársainak közművelődési tevékenysége (Múzeumbarát Kör) nem szűkült le magára a helytörténeti gyűjteményben folytatott munkára, a „Hazafias Népfront által, évenként rendezett megyei honismereti táborok, a helyi könyvtárban működő könyvbarát klub vezető tagjaival folyamatos együttműködésben szervezték a község közművelődési eseményeit, vendégül láttak előadókat, helyi művészeket, népi irodalmárokat, többek között olyan személyeket is, akik a nyolcvanas években a »hírbe hozott« ellenzéki mozgalom tagjai közé soroltattak (Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Ilia Mihály)"8 Vedres Ferenc tsz elnök nem tekintett jó szemmel az önálló, külön kulturális életet élő szerveződés (Helytörténeti Gyűjtemény: Múzeumbarát Kör,9 Honismereti táborok; Könyv7 A gyűjteményben bemutatásra került kiállítások közül dr. Kováts László kiskunmajsai főorvos képgyűjteményét (1981. VIII. 17. XIX. századi magyar festők, 1981. szeptember 22. XX. századi magyar festők), a helyi képzőművész Konecsni György (1981. XI. 8.), Gy. Szabó Béla (1982. X. 24,1984. XII. 29.), és Járitz Józsa (1982. VII. 15. és 1983. XI. 19.) munkáit.] A gyűjteményben helyet kaptak többek között a környék néprajzi gyűjtői (Csík Antal, 1985. III. 15., Gaál Miklós, 1984. VIII. 14., VIII. 14., Fodor Ferenc, 1982. V.I., dr. Bicskei Rezső, 1982. II. 23.), kortárs képzőművészei (Paizs Éva 1985. XI. 3., Seres Sándor 1984. V.I., Gyöngyösi Györgyi és Gulyás Géza 1984. V. 27.), Konecsni György, illetve a határon túli vonatkozások bemutatásában is mecenatúrát vállalt az intézmény. (Páll Antal keramikus (1981. V.l. és 1983. VIII. 28., Plugor Sándor grafikus (1983. I. 23.), Molnár János kecskeméti gyűjtő erdélyi néprajzi gyűjteménye. (Kozma Huba, 2008. pp. 107-108.) 8 KOZMA Huba, 2008 109. 9 PÉTERNÉ FEHÉR Mária és MIKOLAJCSIK Lászlóné által összeállított Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában (1651) 1824-1950 (1979) 7. számú kiadványának előszavában egyesületek és körök mibenlétét, működését tárgyalják. Az egyesületek, körök, klubok az alapszabályban meghatározott célra létrehozott, az államtól független, önkéntesekből szerveződött társulások voltak. Elsődleges céljuk nem lehetett gazdasági, vállalkozási tevékenység, így ettől elbarát Klub) tevékenységére, mellyel kapcsolatosan az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága ki is nyilvánította nemtetszését. Az intézmény helyzetét súlyosbította, hogy annak vezetői egyre szorosabb viszonyt kezdtek ápolni a lakiteleki könyvklubbal is, ahol 1985. október 22-én a művelődési házban „[...] egy mai magyar költők műveit illusztráló amatőr képzőművészeti kiállítás megnyitójára és író olvasó találkozójára került sor 10 A Lakiteleken történt események kiváltották az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának ellenérzését, ugyanis Geri István jelentése szerint a kiállítás nem szerepelt a Megyei Múzeumi Szervezet 1985. évi kiállítási tervében, illetve „[...] néhány grafika témája indokolttá tette volna, hogy a művészi szempontok figyelembevételén túl ideológiai tartalmuk miatt megtegyék (a bírálóbizottság) a szükséges intézkedéseket 11 „Az esemény szervezői az Antológia című grafikai kiállítás (Gulyás Géza, Gyöngyösi Gyöngyi és Tábori Aranka) alkotásai előkészítésével, illetve megrendezésével indították. A kiállítás rendezésében azonban figyelmen kívül hagyva az érvényes jogszabályokat, szabálytalanságot követtek el."12 térő céllal jöhettek létre egyesületek, körök (érdek- védelmi, kulturális, közösségi és sport). Ezek közé a kulturális egyesületek és körök közé tartoztak a főszövegben említésre került szerveződések, amelyek a „kör" formációban már veszélyt jelentettek a szocializmus központosított szervezetésre. Pontosan ezért 1948 őszén - az MDP megalakulásakor - a művelődésben jelenlévő reakció felszámolása ügyében sor került számos, főleg a Parasztpárt és a Kisgazdapárt tagságát összefogó kör és egyesület feloszlatására. Az olvasókörök és egyesületek többségét 1949-ben belügyminiszteri rendelettel oszlatták fel, ezek után a helyi kezdeményezéseknek a politika nem engedett teret. A Hazafias Népfront lett az a pártszerv, amelynek össze kellett fognia a közművelődési tevékenységeket, ám az „állampárt által szült gyermek" az 1980-as évekre több fronton teret biztosított a közösségi érdek érvényesítésének, amely tulajdonképpen a Kádár-rendszer bukásához is vezetett. 10 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (Továbbiakban: MNL BKML) XXXV. 1. MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, Propaganda és Művelődési Osztály iratai (Továbbiakban: PMO). IV. 13. a. 89. d. 88-4/1985. Könyvtárak, levéltárak, múzeumok műemlékvédelem. Dr. Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettesének Romány Pálhoz címzett jelentése. 11 Uo. 12 Uo. 254
