Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - V. Székely György–Varga Sándor: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Ákrus-dűlőben
V. Székely György - Varga Sándor A gyűrűknél szükséges megemlíteni a 19. sírban talált vékony, valószínűleg bronzlemezből spirálisan hajlított pántot (VI. tábla), amelyet akár pántgyűrűként is értékelhetnénk. A tárgy sírban megfigyelt helyzete azonban más funkciót is felvet. Lehetséges, hogy a jobb mellkas bordái között fekvő pánt eredetileg a halott hajfonatát díszítette. Viseleti tárgyak, díszek A temetőben az ékszereken és az eszközökön kívül viseleti tárgyak, illetve azokhoz tartozó díszítmények csupán a 10. sírban, egy 40- 45 év körüli, europid férfi sírjában voltak. Az előkerült líra alakú csat, a két lapos karika és a két szíjvég alapján felvetődött, hogy a temető leggazdagabb temetkezésének számító sírjában eredetileg egy öv tartozékai lehettek, de a rágcsálók okozta bolygatások miatt azok kimozdultak eredeti, derék körüli helyzetükből.30 A tárgyak övön történő rögzítésének ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy a derék tájékán található csontokon mindössze csak a combcsont proximalis epiphysisnél figyelhető meg fémlelet okozta elszíneződés, a sírból származó öt tárgy egyike sem a derék közeléből került elő, illetve az egyik karika és szíjvég valószínűleg eredeti helyzetben, a jobb lábfejcsontok közül látott napvilágot. Ez utóbbi két tárgy síron belüli helyzete, illetve egymáshoz való viszonya kapcsán felmerül az a magyarázat, hogy a párban előkerült lapos karikák és szíjvégek eredetileg az elhunyt lábbelijét díszítették, illetve töltöttek be annak szárrészén (boka környékén?) valamiféle szorító funkciót. Líra alakú csat A koponya jobb oldalánál feküdt az öntött bronzcsat (III. tábla), amely eredetileg a deréktájon lehetett, előkerülési helyére valószínűleg rágcsáló túrhatta el a vele talált ujjcsontokkal együtt.31 Jóllehet több esetben előfordult, hogy a csatot nem a deréktájon, a medence környékén találták a sírban (pl. majs-udvari rétek 576. sír),32 a tiszakécskei sír esetében mégis az állat okozta bolygatás a valószínűbb. A líra alakú 30 V. SZÉKELY György 2008 269-271. 31 A csat eredeti helyére utalhat a combcsont fejrészén megfigyelhető zöld elszíneződés is. 32 KISS Attila 1983115. csatok kérdésével több kutató is foglalkozott. A majs-udvari rétek temetőjében talált líra (lant) alakú csatok kapcsán Kiss Attila gyűjtötte össze először a Kárpát-medencében előkerült hasonló darabokat, valamint azok kelet- és dél-európai párhuzamait.33 Fél évtizeddel később Révész László foglalkozott behatóan a líra alakú csatok kérdéskörével, azok használati módjával, elterjedésével és időrendjének problematikájával.34 A csattípus kápát-me- dencei elterjedésének vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a líra alakú csatok a honfoglalás kori leletekben leggazdagabb területeken (Felső-Tisza vidék, Maros-Körös köze) fordulnak elő nagyobb számban, ugyanakkor ritkán kerülnek elő a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A líra lakú csatokat tartalmazó sírok többsége a 10. századra keltezhető, de több olyan temetőben is előfordultak, amelyek használata a 11. századra is átnyúlik.35 A tiszakécskei csat Révész csoportosítása alapján az „A" típusba sorolható, formája nagyon hasonló a hódmezővásárhely-nagyszigeti és az ároktő-dongóhalmi példányokhoz.36 Lapos karikák és szíjvégek A sírból két azonos méretű és kidolgozású réz alapú ötvözetből (valószínűleg bronzból) öntött lapos karika került elő, melyek előlapját a két perem között lesüllyesztett háttérből kiemelkedő sugárirányú bordák díszítik (III. tábla). Az egyik karika a jobb lábfej csontjai között, a másik a bal alsó lábszár és a sírgödör oldala között, a sírgödör betöltésében, másodlagos helyzetben feküdt. Lényeges megemlíteni, hogy egyik karika hátoldalán sincs a felfüggesztésre szolgáló nittszeg, vagy szalagfül, esetleg a verettesten a felvarrást szolgáló furat. A tárgyak rögzítése tehát hurokkal történt, ahol a visszahajtott részt valószínűleg rávarrták a szíjra. A tiszakécskeiekhez hasonló lapos karika viszonylag ritka leletnek számít a kárpát-medencei 10-11. századi temetők leletanyagában. Kiss Attila a majs-udvari rétek 443. sírjában talált hasonló bronzkarikát két 33 KISS Attila 1983 171., 203-204. 34 RÉVÉSZ László 1987 257-285.; RÉVÉSZ László 1989 513-541. 35 RÉVÉSZ László 1989 523-525. 36 RÉVÉSZ László 1989 527. 84
