Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - V. Székely György–Varga Sándor: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Ákrus-dűlőben
Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske-Árkus-dűlőben bronzcsattal együtt.37 Síron belüli helyzete, valamint a keleti analógiák alapján az övről lelógó készségtartó karikaként határozta meg a tárgy funkcióját. Adatgyűjtése során a majsi karikán kívül további három kárpát-medencei lelőhelyet említ,38 valamint több Ukrajna és Oroszország területén talált hasonló darabot.39 Gyűjtését a tiszakécskei sír mellett a Hencida-Szerdekhalom lelőhellyel gyarapít- hatjuk, ahol az 1. sírban 17 db lapos karika került elő.40 A nagy darabszám mellett ugyanakkor a veretek hátoldalán található nittek (?) is különbséget mutatnak a többi lelőhelyen talált tárgyakhoz képest.41 A feljegyzések szerint a hencidai sírban nyugvó nő koponyáján körben helyezkedtek el a lapos, közepükön kör alakban áttört karikák, amelyek pártát, esetleg süveget díszítettek.42 A tiszakécskei sírban, a jobb lábfej csontjai között, a lapos karika közelében egy, az élén álló (díszített oldalával a sírgödör vége felé néző), réz alapú ötvözetből (valószínűleg bronzból) öntött, hosszúkás pajzs alakú szíjvég feküdt, amely hegyével a sírgödör oldala felé nézett. Egy másik szíjvég a sírgödör betöltéséből, szórványként került elő hasonlóan a két lapos karika egyikéhez. A megfigyelt elhelyezkedés alapján a karikák és a szíjvégek valószínűleg egy-egy párt alkottak. Mindkét szíjvég azonos méretű és díszítésű, előlapjukon süllyesztett háttérből kiemelkedő négyzetsor fut körbe, amelyen az öntéskor keletkezett hibák figyelhetők meg (III. tábla). Enyhén homorú hátoldalukon két, egymástól 1,7 cm távolságra található, szögletes keresztmetszetű, 0,3 cm széles kis szalagfül szolgált a szíjra történő rögzítésre. 37 KISS Attila 1983105., 75. ábra 24,37. tábla. 38 Komáromszentpéter (Dolny Peter, Szlovákia) II. 33. sír (DUáEK, Mikulás 1964 204., Obr. 3. 15), Perbete (Pribeta, Szlovákia) (DIENES István 1959 147., XXIX. t. 15.), Somogyaszaló (KISS Attila 1983 204.). 39 KISS Attila 1983171., 204-205. 40 RÉVÉSZ László 1996 234. 41 RÉVÉSZ László 1996 2. kép. 42 RÉVÉSZ László 1996 234. A hencidai és részben a tiszakécskei sír kapcsán érdemes megjegyezni, hogy számos más 10-11. századi lelethez hasonlóan a lapos karikák esetében is a tárgytípushoz többféle funkciót társíthatunk, azokat nem egyszerűsíthetjük le csak készségtartó karikáknak. Ézt erősíti a Komáromszentpéter (Dolny Peter, Szlovákia) II. 33. sírjából származó példány is, miután a sír további mellékletei között nem szerepel övre utaló tárgy (DUÉEK, Mikulás 1964 204., Obr. 3.13-16.). Hasonló díszítésű szíjvégek nem ismeretlenek a korszak emlékanyagában, pl. a vágvörösvári (Cerveník, Szlovákia) temető 11. sírjában öt téglalap alakú ezüst övdísz és öt pajzs alakú szíjvég volt, mindegyik előlapján gyöngysor keretezéssel.43 Használati eszközök Vaskések Vaskés a temető három sírjában (8., 9. és 12. sír) fordult elő, mindhárom egyélű, eredetileg hasonló méretű kés lehetett, kettőnek a pengéje egyenes, egyiküké enyhén ívelt (II. és IV. tábla). A bolygatott 8. sírt figyelmen kívül hagyva mindkét sírban a halott bal oldalánál, a medencelapát, ill. a combcsont mellett helyezkedett el. A kések ilyen módon történő elhelyezése egyértelműen arra utal, hogy ezek a viseletnek megfelelően a halott övéhez tartozhattak, mint mindennapi használati tárgyak. Az övről lelógó kis bőrtokba dugva vagy szíjra erősítve hordták őket.44 A 9. sírban 23-25 éves, míg a 12. sírban 50-59 éves férfi nyugodott. A kések sírba helyezésének több évszázados szokása a 10. században és még a 11. század első felében is elevenen élt, csak a század második felétől kezd elhalványulni.45 Olló Ollót egyetlen sírban (11. sír) találtunk, amelyben egy 40-50 év körül elhunyt férfi csontváza nyugodott. Az egy darabból kovácsolt, csavart szárú keskeny, rövid pengéjű olló formája alapján valószínűleg juhnyíró olló lehetett (IV. tábla). Az olló sírba helyezésének szokása meglehetősen ritka jelenség, a tiszakécskei síron kívül az udvarnoki (Dvorníky, Szlovákia) temető 4. sírjából ismert.46 Hasonló formájú ollók Árpád-kori településásatások leletanyagában is előfordulnak.47 A tiszakécskeivel megegyező korú és formájú olló a borsodi földvár területén folytatott ásatások során került elő.48 A tisza43 TOCÍK, Anton 1968 20., Taf. XII. 16-25. 44 KOVÁCS László 1988147-148. 45 A halimbai temető 11. század második felére és 12. század első felére keltezett sírokba már nem tettek vaskést (TÖRÖK Gyula 1962 39-40.). 46 TOÖK, Anton 1968 24., Taf. XV. 2. 47 FODOR Istvánl975 181., Abb. 7,2. 48 WOLF Mária 1996 423,481. 85
