Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Balogh Csilla: A Duna–Tisza köze avar kori betelepülése
Balogh Csilla újabb, hasonló regionális vizsgálatok a dolgozatban tett egyes megállapításaimat jelentősen finomíthatják, módosíthatják. A Duna-Tisza köze avar kori történetével kapcsolatos kérdések vizsgálata során elsősorban a sír- és szórványleletekre támaszkodhatunk a szisztematikus topográfiai kutatások hiánya és a telepfeltárások feldolgozat- lansága miatt. Ezért a fenti kérdések vizsgálata előtt elvégeztem a sír- és szórványleletek teljességre törekvő anyaggyűjtését. Mivel azonban e terület avar kori anyagának közel kétharmada közöletlen, feldolgozatlan, ezért ez egy nagyléptékű forrásfeltáró alapkutatássá bővült. A címben megfogalmazott problematika következtében elsősorban a terület kora avar kori anyagára koncentráltam. A kora avar népesség jellegzetességeinek meghatározását a temetkezési szokások és a régészeti leletanyag részletes elemzésével végeztem el. Az egyes jelenségeket, tárgytípusokat tá- gabb kontextusban is vizsgáltam. A tipológiai és korológiai kérdéseken túl a temetők horizontálstatigráfiai elemzése sokat finomíthatott volna a megállapításokon, azonban megbízható temetőtérkép alig áll rendelkezésünkre. A sajátos színezetű avar anyagi műveltség helyben, itt a Kárpát-medencében alakult ki, az ázsiai gyökereket komoly impulzusok érték már a kelet-európai sztyeppén, de az itt talált késő antik maradványlakosság, illetve a germán népességek, valamint a bizánci kultúra hatására formálódott igazából a „jellegzetesen" avarnak tartott leletanyag. Ezt a folyamatot visszafelé követve törekedtem a Duna-Tisza közén elsőként megtelepedő avar közösségek régészeti leletanyagának, a legkorábbi lelethorizontnak a meghatározására úgy, hogy a körvonalazott kora avar kori emlékanyagból leválasztottam az idegen tárgyakat, jelenségeket (bizánci, germán, balkáavar kori népességét körülírta a régészeti hagyaték és a temetkezési szokások sajátos elemeivel (LORINCZY Gábor 1991 142.). Ezt a módszert alkalmazta Bende Lívia is Temetkezési szokások a Körös-Tisza-Maros közén az avar kor második felében c. doktori disszertációjában. Kutatásom során több szempontból is, főként ez utóbbi munka szolgált példaként, melyben egy viszonylag nagy, jól körülhatárolható földrajzi egység teljesebb anyaggyűjtése alapján a temetkezési szokások minden egyes eleme vizsgálat alá került. ni-mediterrán), és a „maradék" leletanyagot kötöttem a betelepülő népességekhez. A kora avar sajátosságok meghatározása után azok továbbélésének vizsgálatával törekedtem az új jelenségek, a változások meghatározására. A temetkezési szokások és a tárgyi emlékanyag részletes elemzése után a terület avar kori emlékanyagában hat kronológiai horizont rajzolódott ki, s ezek alapján készült el a terület avar kori betelepülésének modellje. A tartós megtelepedés környezeti feltételeinek, a terület eltartó-képességének és az avar korszakot közvetlenül megelőző időszak régészeti emlékeinek bemutatása után teljes mélységben elemeztem az avar kor első felének emlékanyagát. A korszak második felének nagytömegű anyagából - a nagyobb temetőrészletek esetében elvégzett horizontálstatigráfiai elemzések után - azoknak a résztémáknak a kifejtésére szorítkoztam, melyek a betelepülés ütemének, illetve a terület sajátos szerepének vizsgálata szempontjából relevánsak. Az egyes temetkezési rítuselemek, jelenségek és a tárgytipológiai vizsgálatok a társadalmi hierarchia különböző szintjein álló közösségek kapcsolatrendszerének, a Duna-Tisza köze felső harmadába lokalizálható korai kagáni székhely és vonzáskörzete kialakulásának és továbbélésének vizsgálatát kínálták. Komplex társadalmi elemzésre a temetőtérképek hiánya, a dokumentációk hiányosságai és a leletanyag általánosan rossz állapota miatt nem volt lehetőség. A következőkben e terjedelmes munkából3 a forrásbázis és a feldolgozásnál alkalmazott módszerek ismertetése után bemutatásra kerülnek a régészeti leletanyag elemzése során kirajzolódott lelethorizontok, s az ezekbe besorolt lelőhelyek területi elhelyezkedése alapján a Duna-Tisza köze betelepülésének egyes fázisai. * 10 3 A doktori disszertáció anyaga két kötetre tagolódik. Az első kötet az elemző rész 453 oldalnyi elemző rész, 46 tipológiai táblával és egyéb képes illusztrációval, 10 diagrammal és 51 elterjedési térképpel. A kötet végén a Függelék I. a 14C méréseket, a Függelék II. 33 táblázatot, Ielőhelylistát tartalmaz. A második kötetbe a Katalógus került, mely az avar lelőhelykataszter (ADAM) 1992-ben lezárt adatgyűjtése óta ismertté vált lelőhelyek szócikkeit, illetve 25 temető 1 083 sírjának leírását, valamint azok anyagát tartalmazza 518 táblába (404 rajzos és 114 fotótábla) szerkesztve. 56
