Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - T. Biró Katalin–Szakmány György–Bendő Zsolt–Kasztovszky Zsolt: Átfúrt kőeszköz töredéke Kiskunfélegyházáról
T. Biró Katalin - Szakmány György - Bendő Zsolt - Kasztovszky Zsolt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének Kőzettan- Geokémiai Tanszékén. A vizsgálatok során használt műszer AMRAY1830 típusú volfrám- katódos pásztázó elektronmikroszkóp volt, mely EDAX PV9800 típusú energiadiszperzív spektrométerrel van felszerelve. A vizsgálatok során alkalmazott gyorsítófeszültség 20 kV, a sugáráram 1 nA, a sugárátmérő megegyezik a fókuszált elektronsugár átmérőjével (~50 nm). Minden bemutatott kép visszaszórt elektron (BSE) detektorral készült. Az ásványkémiai elemzések kiértékelése nemzetközi sztender- dek segítségével történt. Az elegyrészek kémiai összetételének meghatározása során az (OH)-mentes elegyrészeket 100%-ra, az (OH)- tartalmú elegyrészek esetében a szerpentinásványokat 90%-ra, az amfibolokat 98%-ra normáltuk. A vizsgálatok vákuumban, 103 Pa nagyságrendű nyomáson történtek, ezért a minták felületét vezető szénréteggel kellett ellátni. Ehhez a művelethez JEOL JEE-4B típusú vákuumgőzölőt használtunk. A kőeszköz kémiai összetételét (2. táblázat) a teljesen roncsolásmentes PGAA-módszerrel az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumában Kasztovszky Zsolt határozta meg. Ezzel a módszerrel csiszolt kőeszközökön már évek óta jelentős számú kémiai elemzés történt5. A budapesti PGAA berendezés részletes leírása Szentmiklósi L. és munkatársai munkájában szerepel,6 az elemösszetétel meghatározási módszerét Révay Zs. írja le.7 Anyagvizsgálati eredmények A petrográfiai vizsgálatok alapján a kőzet eredetileg durvaszemcsés, szövetét tekintve hipidiomorf szemcsés lehetett. Mikroszkópban jól megfigyelhető, hogy az eredeti kőzetalkotó ásványok jelentősen átalakultak: az eredetileg uralkodó olivinnek már csak a reliktumai figyelhetők meg, amit barna színű, tömeges, esetenként szálas szerpentinásványokból (krizotil) és egyéb finomszemcsés anyagból álló átalakulási termék vesz körül. Hogy az eredeti ásványok között az olivin 5 SZAKMÁNY György et al. 2011 883-893. 6 SZENTMIKLÓSI László et al. 2010 501-505. 7 RÉVAY Zsolt 2009 6851-6859. mellett esetleg rombos piroxén is előfordult, már nem állapítható meg egyértelműen. Nagyon kevés barna amfibol reliktumként felismerhető, amely szintén szerpentinásványokkal együtt jelenik meg. Emellett előfordulnak eredetileg nagyobb méretű, jelen állapotukban már részben szétesett opak ásványok (az alakjuk alapján valószínűsíthetően eredetileg ilmenit, ezt a SEM-EDX-vizsgálat megerősítette). Az opak ásványok között igen apró, izometrikus, továbbá vékony sávokban, az egykori olivin hasadásaiban utólagosan kialakult magnetit viszonylag gyakran megjelenik. Akcesszóriaként kevés, nyúlt és kisméretű apatitot tartalmaz a kőzet. A szerpen- tinesedésen túlmenően újonnan képződött metamorf ásványok is jelentős mennyiségben fordulnak elő, ezeket elsősorban tűs, szálas- köteges megjelenésű tremolit képviseli, amelyek elsősorban az egykori ultrabázitot alkotó olivin szemcsék határai mentén, a szerpentinásványok mellett, illetve között alakultak ki. Ugyancsak a szerpentinásványokkal együtt, azokkal párhuzamos sávokban kevés talk képződött a metamorfózis során. A néhány, nagyméretű, közel izometrikus világosbarna karbonátos pszeudomorfóza anyaga a SEM- EDX-vizsgálatok alapján Fe- és Mg-tartalmú kalcit. Az átalakulási termékek közül a szerpentinásványok és a kalcit sárgásbarna szín- árnyalatát feltehetően a kőeszköz égése okozta (I-VI. tábla). Az ásványos összetétel és az eredeti kristályos szemcsés szövet alapján a kőeszköz nyersanyaga metaultrabázit, azon belül eredetileg peridotitos (legvalószínűbben dunit, esetleg harzburgit) összetételű volt. A SEM-EDX-vizsgálatok megerősítették, illetve összetételüket tekintve pontosították a petrográfiai mikroszkópos vizsgálatok eredményeit. Az olivin vasban viszonylag gazdag összetételűnek mutatkozott. Az amfibolok közül egyes tremolitok (trml és trm2) összetétele átmenetet mutat a barna amfibol (hbl) és a tisztán tremolitos összetételű (trm3) tremolit között, az ezekben előforduló Al, Cr és Na arra utal, hogy egyes helyeken azok még nem kristályosodtak át teljesen (1. táblázat). A roncsolásmentes PGAA-val végzett kémiai összetételi elemzés eredményei (1. táblázat) alátámasztják a petrográfiai vizsgálat 42
