Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Wicker Erika: Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból
Cumania 27. Wicker Erika NAGYURAK ÉS VEZÉREK Híres avar leletek a Kiskunságból A Kecskeméti Katona József Múzeum állandó régészeti kiállítása1 Nem véletlen, hogy a Katona József Múzeum első állandó régészeti kiállítása az avar „felső tízezer" sírleleteit mutatja be. Nem véletlen, hiszen vidékünkön nagy számban kerültek elő különleges szépségű és híressé vált kora avar kori leletek. Bár a három korszakra osztható avar kor kezdeti idején az avar uralkodó réteg még a Duna-Tisza köze legdélibb szakaszán lakott, a 7. század második harmadától azonban a mai Kiskunság területére költözött, és ez a vidék maradt a következő évszázadokban is a kagánok („fejedelmek") és udvartartásuk otthona. Ez az oka annak, hogy ezt a kiállítást sehol máshol nem lehetett volna megrendezni, csak itt, Kecskeméten - még akkor is, ha a környékből előkerült leletek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, más részük pedig az idők folyamán végleg elveszett, és mára már csak szakirodalmi forrásokból tudunk róluk. De itt kerültek elő, és ezért számolnunk kell velük, ha a környék avar kori történetét mutatjuk be. A kiállítás rendezésekor - a kiállítóhely méretét is figyelembe véve - alapvető szempontom az volt, hogy csak a leggazdagabb rétegnek a tágabb értelemben vett Kiskunság területén ránk maradt aranytárgyait szerepeltessük. Ezek egyfelől a kora avar kor legfelsőbb hatalmi szintje, a „nagyurak" (feltehetően kagánok vagy legalábbis az avar uralkodóház tagjai) és az őket közvetlenül kiszolgáló előkelő csoport, a „vezérek" sír leleteiből, másfelől gazdag temetőkből származnak. E kiváltságos avarokat nem a közösségük 1 Létrejött: 2014-ben, ALFA pályázat keretében, támogatási szerződés száma: 47159/2013. Támogatási összeg: 15 millió Ft + 1,5 millió Ft saját erő. A kiállítás a pályázatban beadott és elfogadott forgatókönyv szerint valósult meg. Megnyitó: 2014. július 18. temetőjében, hanem - magukkal hozott ázsiai hagyományuk alapján - attól távol, magányos sírokban temették el. Ezért sírjaik mindig véletlenül kerültek elő, a találók kifosztották őket, így a múzeumokba már csak az egykori sírleletek egy része kerülhetett - ha bekerült egyáltalán. A ránk maradt tárgyak azonban így is jelzik, milyen gazdag lehetett az avarnak nevezett ázsiai nép vezető rétege. Bár ez a gazdagság az avar kor középső és késői szakaszában már kevéssé követhető nyomon, a környékbeli temetőkből előkerült különleges leletek vagy akár a „csak" aranyozott öntött bronz övveretek még mindig mutatják az előkelőbb rétegek tehetős voltát. A különleges leletek különleges bemutatási módot kívántak. A kiállítás látványtervét és technikai megoldásait ezért a kiállítandó aranytárgyaknak rendeltem alá. Azaz alapvető szempont volt a tárgyak elsődlegessége, a belőlük fakadó vagy általuk közvetített hangulat, amit sem installáció, sem zavaró fény, sem túl sok felirat nem zavarhatott meg. Ezért célunk egy olyan installáció elkészítése volt, ahol a kiállított különböző nagyságú és típusú leletek áttekinthetően, biztonságos környezetben mutathatók be, ahol a tárgyak mintegy csillagként ragyoghatnak (1-2. melléklet). A HELYSZÍN ÉS ÁTALAKÍTÁSA2 A kiállítás helyszínéül a Cifrapalota (Kecskemét, Rákóczi út 1.) első emeleti, ún. 10. termét kaptam meg. A 822x635 cm nagyságú, 2 A technikai leírásban a belsőépítészetet tervező Vass- Eysen Ervin és a kiállítást kivitelező Zalatnai Pál (ZéPé Design) voltak segítségemre, amit ezúton is köszönök. 375
