Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései
Búza - kenyér - élet. Egy kiállítás módszertani kérdései zaszemek alakját idéző, feltűnő sárga színű kartonokon. Nem szokványos, de nem is zavaró, mert a kiállítás egészét végigkíséri a bú- zaszem-motívum. KIADVÁNYOK A kiállításhoz tervezett népszerűsítő kiadvány a képes tárlatvezető, múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet, kézben olvasható ismertető lap. A kiadványok tartalmi része mellett kiemelkedően fontosnak tartottuk ez esetben is az egységes látványt, így mindegyik anyag szürke-fehér-sárga színű, búzaszemes megjelenésű. A meghívók, plakátok, molinó, szórólapok is ugyanígy készültek el. KINEK TERVEZTÜK A KIÁLLÍTÁST? Kit tekintettünk a kiállítás célcsoportjának? Kiknek szántuk az üzenetet? Tudományos intézményként természetesen meg szerettük volna szólítani a szakmát, a muzeológusokat, az egyetemek, intézetek kutatóit, hallgatóit. De ez a kiállítás nem elsősorban a néprajzkutatóknak készült. A szakmai gondolkodásmódot, nyelvezetet elengedhetetlen alapnak tekintettük, már csak azért is, mert a téma szakmai és a köznyelvi közege alapjában nem áll távol egymástól. A lehető legszélesebb körre gondoltunk, amikor a lehetséges érdeklődők skáláját átgondoltuk. A múzeumok „evolúciójának" kezdetén szűk réteg kiváltsága volt az őrzött kincsek, egzotikumok megtekintése. Ma célcsoport a társadalom legszínesebb palettája a gyermekektől a középiskolásokon át a nyugdíjasokig, az értelmiségiektől kezdve a fogyatékkal élőkön át a turistákig. „A múzeum immár a látogatóé. A modern múzeumépület tehát kutatóhelyből bemutató térré alakult, amelynek kulisszái mögött azért éppolyan intenzív, értékteremtő kutatás zajlik, mint korábban, de ez nem vetül rá kényelmetlenül a néző és (mű) tárgy találkozására."6 Nem emeltünk ki egy célcsoportot a tervezésnél, de a kiállítás néhány hónapnyi fennál6 KÁRPÁTI Andrea - VÁSÁRHELYI Tamás 2013 (3. fejezet - Múzeumterek egykor, ma és a jövőben) lása után levonva a tapasztalatokat, a diákokat, a családokat és az idősebb korosztály tudtunk megszólítani leginkább. Ezt a tervezés során is sejtettük, ezért terepasztalokkal, makettekkel, mesefilmmel, játszószőnyegek tervezésével kifejezetten gyerekbaráttá alakítottuk. A látogatóink körét, ha nem is tökéletesen, de megközelítő pontossággal ismerjük. A Cifrapalota közönségét a város diákcsoportjai, iskolai osztályai, családok, a hűséges múzeumbarátok, a turista csoportok, osztálykirándulások résztvevői adják. Tapasztalataink alapján nem számíthatunk nagy számban egyetemi hallgatókra (hisz Kecskemét nem egyetemi város), sem a környező falvak, az agglomeráció iskolásaira. Célcsoportunkat nem szűkítettük le. A különböző tudásbázissal érkező közönség - szakiskolásoktól az egyházi intézmények gimnazistáiig -, különböző egészségi állapotban lévő- gyengénlátóktól az autistákig -, különböző korú - óvodásoktól az idősekig -, különböző tapasztalattal rendelkező - a paraszti származású idősektől a virtuális valóságot megélő fiatalokig - mindegyike találhat neki tetsző, őt érdeklő, figyelmét felhívó elemet. Mindez nem a rendezők érdeme, hanem a témáé: ha más kapcsolat nincs is a témával, kenyeret biztosan mindenki eszik... A KIÁLLÍTÁST KÍSÉRŐ PROGRAMSOROZAT Társadalmi elvárás, hogy a múzeum - egyéb feladatain túl - oktasson, szórakoztasson, jól működő közönségkapcsolati, múzeumpedagógiai tevékenységet fejtsen ki, s e szerepével a helyi identitást is erősítse. A Búza- kenyér - élet kiállítás témájának sokszínűsége, a bemutatás módjának tapasztalati oldalról való megközelítése mind ezt szolgálják. A kiállításhoz múzeumpedagógiai programot dolgoztak ki az ezzel foglalkozó kollégák. A programokkal nemcsak ismereteket és élményeket, valamint élmények által segített tanulást tudunk nyújtani, hanem a diákok helyi identitását, mezővárosi múltjukhoz való ragaszkodását erősíthetjük múzeumi tanóra keretében. Szoros együttműködésben dolgozunk a helyi iskolákkal, annak a gondolat339
