Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
Győri-Nagy Sándor get földjébe a későbbi trágyázással, de a modernkori háborúkkal is olyan leletek, amelyeknek a szigeten folyt esetleges korábbi élethez semmi közük sincs.23 A fentiek alapján mégis azt gyanítjuk, hogy ha volt valamilyen, szakrális középponttal is rendelkező település a Kis-Szigeten, akkor ez a szakrális középpont még a Kis-Sziget szántatlan részének gyepsipkája alatt rejtőzik. Itt található a sziget legmagasabb pontja, az északnyugati darázskőlelőhely tőszomszédságában. Ezen a ponton halad keresztül most a Kis-Szigeten a MOL-gázkút betonplatójától a Nagy-Sziget felé vezető semlyékút (4. ábra). A lapályokat zsilipelhető vízátereszekkel keresztező semlyékút egyedül itt nem kapott földtöltést, tehát az eredeti térszín most is a felületen van. Az egyengetőlap itt-ott belekapott a Kis- Sziget gyepes csúcsába. Innen, még a gyeprétegből fordította ki azt a néhány réginek ható csonttöredéket, amelyekről egyelőre nem tudni, hogy állati vagy emberi csontok-e. A 2013. szeptember 24-i terepbejáráson Wicker Erika régész azt a véleményét fejezte ki, hogy egy ilyen helyen, ahol a folyamatos lakottságnak ennyi jele van, temetőnek is kell lennie. Már leírt tapasztalataim alapján magam is inkább erre a pontra teszem az egykori szakrális épület helyét. Ha volt ilyen a Kis-Szigeten, a temetkezési helynek is a közelben, esetleg épp a sziget legmagasabb pontja körül kell lennie. Tehát az itt kitúrt néhány csontdarab akár már ennek a helyét is jelezheti. A semlyékút használata ritkán jelent itt komolyabb terhelést. Jobbára személykocsi vagy lovas kocsi forgalom terheli, olykor majd traktor vagy kombájn, a legszárazabb nyári időszakokban saroglyás, vendégoldalas szénaszállítók járhatnak erre. Csak remélhetjük, hogy az 23 Bizonytalan történeti adatokból tudunk az 1659. évi csólyosi csatáról (FODOR Ferenc 1995 81.; SZEGFŰ László 2004 110.), de sem az ütközet, se nagyszámú elesettéinek temetési helye nem ismert. KISS István egykori területtulajdonos szerint a második világháború idején is zajlottak harci cselekmények az itteni sem- lyékeken. A csólyosi temetőben valóban nyugszanak magyar, német és szovjet katonák. Adatközlőm még „taposóaknát" is vélt látni a Kis-Szigeten, ezért 2008- ban tűzszerészeti vizsgálatot kértünk. Ekkor csak egy kerek vasdobot leltek, amelyet az „olajosok" hagyhattak hátra. A délkeleti kútban talált egyik lelet azonban egy első világháborús karabélyhüvely volt. esetleges leletek nem sínylették meg a kőolaj- és földgázkutatás időszakát. Akkor ui. a semlyé- kek többi részeit is súlyos felszínkárok érték.24 Ezek egy részét a 2013. évi semlyékvízprojekt alkalmával igyekeztünk eltüntetni. A sziget e részének „szántatlan" jelzője is viszonylagosan értendő. Ellentmondásos értesülésünk van arról, hogy a téesz idején, amikor elkészültek a belvízlevezető csatornák a környéken, egy alkalommal kísérlet történt az alsó-csólyosi semlyékek teljes feltörésére. Nem tudni pontosan, hogy a rákövetkező tavaszi vizesedés, vagy a nyilvánvalóan nem szántóművelésre alkalmas talaj megmutatkozása indította-e a téeszt arra, hogy föladja e semlyékrészek szántóföldi használatát. Tény, hogy régi, a semlyékúttal párhuzamos barázdák szabdalják a semlyékfelszínt itt, a legmagasabb pont közelében is. Ezzel a ponttal szemben támaszkodik a Kis-Sziget délnyugati oldalához a MÓL „Kömpöc D-4" jelű, lezárt földgázkútjának 1 500 m2-nyi, átlagosan 0,33 m vastagságú betonból készült platója (4. ábra). Ez az eredeti térszínből több, mint 1 méterrel emelkedik ki. A fúrási hely mesterséges félszigetként vágja el a Kis-Szigethez északnyugatról érkező vizek útját és tereli be azokat a Mácsai dűlőútra kijáró tanyasor alá. Innen egy másik lapályágon térnek vissza a Kis-Szigethez és folynak a főlapályágon tovább a Kis-Sziget délkeleti csúcsa felé, s onnan kerülik meg azt, északnak visszakanyarodva. A MOL-gázkút mesterséges félszigetének feltöltési anyaga nem a Kis-Szigetről származik, hanem valamely ismeretlen homokbányából, amely sárga színével élesen elüt a Kis- Sziget humuszos barna, helyenként feketésbe hajló, termékeny homokjától.25 Ebben a sívó, 24 Gyerekkoromban magam is közvetlen közelről voltam „megbámulója" azoknak a kíméletlen gépi munkáknak, amelyekkel a földgáz- és kőolajkutatás járt. A súlyos, összkerék meghajtású tehergépjárművek soha nem látott módon taposták össze és zömítették le a kutatási helyek környékét. Különösen ott, ahová úttalan utakon a betonplatók építésére még nagy mennyiségű sódert és cementet is szállítani kellett. Nem kizárt, hogy a Kis-Szigetnek az a része is ennek a kornak a talajzömülését, és nem valamely őskori szakrális épület alapjait jelzi, amelyik a 2008. évi szántáskor itt a MOL-plató közelében minduntalan kivetette magából az ekét. 25 A MOL-betonplatót hordozó mesterséges homoksziget közel 6 000 m2. Fúrásaink szerint a töltési magas312
