Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
Győri-Nagy Sándor ga is, amelyek a sziget felső és alsó vége előtt összezárnak. Azaz a „régi vizek" idején még az év nagy részében, ha nem is egész éven át, valóságos szigetről volt szó. A sziget maximális magassága a környező természetes lapályokhoz viszonyítva sehol se több egy méternél. Vannak persze nyilvánvalóan mesterséges lapályok is a természetes lapályokban, a Kis-Sziget közvetlen előterében, amelyek nagyon régi gödrök lehettek. Mára szelíd vonalú mélyedésekké váltak a lapályban (3. ábra). Csak ezek legmélyebb pontjaihoz képest haladhatja meg valamelyest a sziget mai magassága az 1 métert. Ezeknek a nagyon régi gödröknek a létét tekinthetjük a Kis-Sziget egykori lakottsága újabb tájjelének. A legnagyobb kiterjedésű gödör nem is egy gödör, hanem inkább ösz- szefüggő gödörcsoport, amelyet különböző korokban folytatólagosan épületanyag kinyerésére használhattak. Ez az épületanyag csupán agyag lehetett. A mintegy 500 m2-nyi gödörfenéken mindenütt megvan a jellegzetes darázskőréteg, azt tehát itt nem termelték ki.16 Egyetlen, kb. 3 m2-nyi helyen azonban áttörték a réti mészkövet, és itt valamikor kutat létesítettek. Kora, szerkezete, eredeti mélysége nem ismert. Eredetileg többcélú, állandó víznyerőhely lehetett a szigeten lakók számára. Nemcsak a lakóházak és melléképületek, kemencék építésére, cserépedények készítésére szolgáló agyag megmunkálhatóvá tételére szükséges vizet, hanem bizonnyal az ivóvizet is innen nyerték. Erre utal ennek a kútnak az átlagos vályogvető kutakhoz képest feltűnően nagy mérete. „Lejárós", azaz sírkút-szerű,17 16 Gyerekkorom zsombói tájain már nem volt darázskő. Még az 1700-as években kibányászták a lápastói Nagyrétből az újjáépülő dorozsmai templomhoz (SZTRIHA Kálmán 1937 37-38.). Azok a dorozsmai zsellérek, akik ezt végezték, ugyanúgy tették, ahogy kései leszármazottaik, pl. édesapám nemzedéke szőlő alá fordított a lápastói homokháton. Ennek bizonnyal nem az 1870- es években Dorozsmáról széttelepülő szegény emberek voltak az első lakói. Valakik csak „ott felejtették" azokat a kicsiny, kecses csuprokat, amelyeket édesapá- mék 90 centi mélyre hatoló ásója elért, avagy amelyek az ezután aláásott és leszakított földrétegből összetörve vagy egészben a felszínre kerültek. „Szarmata!" - mondta Kovács Álmos tanító bácsi, mikor másnap elvittem neki a cserepeket az iskolába. A falon előttünk függő térképén mindjárt be is jelölte Zsombó Lápastó dűlőjében a Vas-földet ott, ahová az én bizonytalan gyerekujjam mutatott. 17 SZENTI Tibor 197912. fontos létesítmény lehetett, amelyet gondosan fel kell még tárni. Ez a kút már a téeszesítés és a környező tanyák 20. század közepi lerombolása előtt feltöltődhetett, mert a Kis-Sziget másik, északnyugati végén található, hasonló kutakkal szemben nem használták szemét- és rozsdatemetőként.18 Erről nedves időszakokban többszöri „szúrópróbákkal" győződtünk meg. A több méter mélyre leszúrt acélpálca sehol sem akadt el, s csak helyenként érintett - koccanó vagy súrlódó érzetet keltve - valamilyen tárgyat vagy követ a régmúlt feltölt(őd)ési rétegeiben. Ezen az oldalon darázskövet csak távolabb, a Kis-Sziget délkeleti csúcsa előtti semlyékré- szen fejtettek. Ott, ahol Mucsi Mihály csólyosi születésű geológus kezdeményezésére természetvédelmi oltalom alá helyeztek egy még az 1970-es években is művelt rétimészkő-bányát. Azóta ezt a természetvédelem „földtani feltárás-", ill. „rétimészkő-bemutatóhely"-ként jelölte, de története kezdeteiről semmi sem ismert.19 Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy innen is kikerülhettek azok a kovásodott, különleges keménységű „hóttetemek",20 * amelyekből évezredekkel ezelőtt helyileg készülhettek pattintott kőeszközök. Ilyeneket (darázskő-nyíl- hegyet, pengetöredéket) - obszidiánok mellett - találtunk a kis-szigeti szántó szórványleletei között. A Kis-Sziget szántatlan, északnyugati vége előtt is voltak, ill. vannak válykosgödrök. Ezek a gödrök azonban nyilvánvalóan fiatalabbak a délkeleti szigetcsúcs előterében levőknél. Ezt nem csupán a még éles gödörperemek és a még nagyjából függőleges gödöroldalak mutatják. A helybéli tanyalakók is emlékeznek néhány évtizeddel ezelőtt itt folyt vályogvetésekre, ill. agyagkivételre. A MÖF-EKI Semlyékvíz-projektje kapcsán ezekből hármat meg is kellett szüntetnünk, és kitisztítás után „Szent-Anna teknő" néven egyesítenünk, mivel ezeket a helyben maradt tanyalakók a semlyékek „elgazdátlanodása" 18 KELEMEN Janka 2013 37-38. 19 2013 vége óta a helyben különösen hangzó „Varangy- kő túraútvonal" része: KUSTÁR Rozália - BALÁZS Réka 2013146. 20 Juhász Antal gyűjtése szerint a darázskőtest legöregebb, legérettebb, legkeményebb, középső része. JUHÁSZ Antal 1982148-149. 310
