Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... detét. Az intézet vezetősége ennek ismeretében vásárolta meg 1902 folyamán azt a telket, melyen a jelenlegi épület áll. Az elhúzódó szabályozási eljárás miatt, a Népbank vezetősége 1909 nyarán bízta meg Korb Flórist az intézeti palota tervezésével. A források semmilyen minőségben nem említik a tervezőtárs, Giergl Kálmán tevékenységét, ami alapján megállapítható, hogy ez volt az első olyan épület, melyet Korb önállóan tervezett. A tervezési fázis ideje (1909. július-október) sajátos körülménynek tekinthető, figyelembe véve, hogy a szóban forgó területszabályozási véghatározat a következő év elején született meg (1910. január 26.). A bér- és intézeti palota építkezési- és kivitelezési munkálatai 1910. május 1-je és 1911 szeptembere között zajlottak. A kivitelezési munkákra kiírt versenytárgyalásokon a vezetőség kívánságának megfelelően előnyben részesítették a kecskeméti szakembereket, és ennek kapcsán láthattuk, hogy néhány esetben nem fogadták el Korb irodájának tanácsait, melyek miatt szakmai fennakadások történtek. Ezek közül a legtragikusabb Farkas József építőmester és beosztottainak szakértelem nélküli munkavégzése, mely miatt két építőmunkás az életét vesztette. A baleset után Korb építészirodájának egyik tagja, Patzó Márton építész vette át az építkezés vezetését. A vasbetonpilléres és födémszerkezetes épület minimálisnak tekinthető károk mellett vészelte át az 1911. július 11-én bekövetkezett kecskeméti földrengést. A kivitelezők névsorából kiemelendő Róth Miksa (díszüvegezés) és Szabó Antal (épületszobrász), akikhez Korbot hosszan tartó munkakapcsolat fűzte budapesti alkotásai kapcsán. Az építkezés teljes összköltsége 478 179 koronát tett ki. Korb Fló- ris építészi tiszteletdíja 20 359 korona volt. Az egykori Népbank épülete a korszak viszonyait tekintve a vegyes funkciójú bérpalota egyik jellemző példája, hiszen a földszinten - akárcsak napjainkban - üzletsor helyezkedett el; az első emeleten működtek a bankintézet saját helyiségei. Az első emelet fennmaradó részén volt egykor az épület legnagyobb alap- területű nagypolgári lakása, melynek első bérlője Kada Elek polgármester volt. A második emeleten szintén polgári lakások lettek kialakítva. A lakók és a cselédek kényelmét szolgálta a két, lifttel ellátott lépcsőház. A stíluskritikai kérdéseknél láthattuk, mekkora körültekintést igényel a palotaépület stílusának meghatározása. Az alkotás barokkizáló tömegformálása érezhetően a kései historizmus öröksége Korb építészeti formanyelvében. Formai szempontból apró változásokat figyelhetünk meg az életműben, melynek egyik érdekes állomása maga a Népbank. Korb és Giergl figyelemmel kísérték az európai építészet fejlődését, melynek eredményeit többnyire átvették. Munkásságukra nem kis mértékben hatott a korszak német építészete. A homlokzati formakincsek tekintetében három forrásból táplálkozik a Népbank homlokzati kompozíciója. Az első és legfeltűnőbb ezek közül a formai egyszerűsödés és racionális homlokzatszervezés, mely a német későszecesszió sajátossága. Ugyancsak a német építészet hatását jelzik a szögletes, geometrikus vakolatdíszítések és a vertikális rendbe sorolt rusztikus kváderezések. A második csoportot a bécsi irányzat elemeinek formai átvétele jelenti (kubusos pillérek az oromzatoknál, florális díszítések, babérkoszorú a felirati sávban, udvari homlokzat vakolatdíszítése). A klasszicizáló irányzatok hatása a főbejárat kiképzésére korlátozódik. A historizmus örökségének tekinthető az épületszobrászat, mely azonban az épület funkciójának megfelelő motívumrendszert jeleníti meg. A korszak építészeti tendenciái és Korb saját életművén belül elhelyezve az épületet, azt a megállapítást fogadhatjuk el, hogy a Népbank esetében erősen visszaszorul a historizáló felfogás, és a német, valamint az osztrák későszecesszió geometrikus-klasszicizáló irányzatainak motívumai uralják a homlokzatokat. Ezen stíluselemek együttes alkalmazása egy meglehetősen egyedi kialakítású homlokzati kompozíciót eredményezett (2. kép). 303
