Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... 1912 februárjában a bankigazgató személyesen felkereste Korbot budapesti irodájában, mivel kisebb problémák merültek fel az épületben (teherlift feletti gerendázat beázott, az egyik lakás kéménye füstölt, beáztak a pincehelyiségek).104 Korb a felülvizsgálat után javaslatokkal élt, és saját maga vállalta a hibák megszüntetését, ha azokat egy budapesti vállalkozóval végeztetheti el.105 Az átalakítási munkálatokat végül nem egy budapesti, hanem Papp József kecskeméti építőmester felügyelete mellett végezték el, de Korb javaslatai alapján.106 Érdekességként meg kell még említeni a páncélterem fűtésének kivitelezését, melyet a bank alkalmazottai kérelmeztek. Pacsu Mihály bankigazgató személyesen tárgyalt ez ügyben is Korbbal, aki végül saját vejének, Orsovczky István elektrotechnikai vállalkozónak készletében található villamos kályha beállításával oldaotta meg a páncélterem fűtését.107 A kályha beállítását és a szellőzőnyílás megnyitásával összefüggő munkálatokat ugyancsak Patzó Márton felügyelete mellett végezték el 1912 októberében.108 A Népbank intézeti és bérpalotájának építkezésén belül a szerződéses kivitelezői munkák 426 543 koronát emésztettek fel. A belső berendezés gyártása, kivitelezése és beszerelése 20 455 koronába került. Ezek együttes összegének alapján utalták ki Korb Flóris tiszteletdíját, ami 20 359 korona volt. Ehhez még hozzávehetjük a földrengési károk helyreállításának összegeit, ami további 17 005 koronát jelent.109 Az 1912-es üzleti évről szóló igazgatósági jelentés közölte az intézeti épület befejezett munkálatainak végösszegét, így a telek és az épület együttes értéke 613 177 koronás anyagi áldozatot jelentett a Népbank számára.110 104 MNL BKML XI. 213.101/912. sz. igazgatósági határozat. 105 MNL BKML XI. 213.136/912. sz. igazgatósági határozat. 106 MNL BKML XI. 213.146/912. sz. igazgatósági határozat. 107 Az építész legidősebb leányának, Korb Margit Karolina Teréziának volt a férje. 108 MNL BKML XI. 213. 546/912. sz. igazgatósági határozat. 109 MNL BKML XI. 213. 287/912. sz. igazgatósági határozat. 110 A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank igazgatóságának és felügyelő bizottságának AZ ELKÉSZÜLT BÉRPALOTA - TÖMEGALAKÍTÁS, HOMLOKZATRENDSZER, TÉRFORMÁLÁS, ÉPÜLET- SZOBRÁSZAT, STÍLUSKÉRDÉSEK Korb Flóris és Giergl Kálmán munkássága és építőművészete kétségtelen, hogy nem volt forradalmi a szó századfordulós értelmében, és nem mutatott annyi innovációt, mint a legjelentősebb francia, osztrák és német pályatársaké - elsősorban Auguste Perret, Peter Behrens és Otto Wagner századfordulós és századelős alkotásaira kell itt gondolnunk. De építészet- történeti szempontból igazságtalanok lennénk velük szemben, ha nem vennénk észre életművük reális értékeit, hiszen alkotótevékenységük túlmutatott a korszak építészeinek átlagos teljesítményén, ugyanakkor együtt haladtak a korabeli stílusirányzatok fejlődésével, és az elsők között használták fel a mérnöki építészet eredményeit és szerkezeteit. Legfontosabb épületeik ismeretében általánosságban megrajzolhatjuk művészetük stílusváltozásait.111 1893-as önállósodásukat követően a historizmuson belül a német neobarokk építészet és az érett neoreneszánsz útján haladtak tovább.112 1897-ben az elsők között terveztek tisztán szecessziós lakóházat a Kemény- és Morlin-ház (Bp. V. Kossuth Lajos utca 10.) esetében, mely a kortárs francia és belga art nouveau építészet - Paul Hankar és Victor Horta - hatásáról tanúskodik.113 Századfordulós neobarokk építészetük a bécsi szecesszió florális formakészletével egészült ki.114 A Zeneakadémia (1902-1907, Bp. VI. Liszt Ferenc tér 8.) homlokzata a Ferenciek tere épületegyütteseinek méltóságteljes historizmusát jelentése és éves zárszámadása 1912. január 1-től deczember 31-ig. 1913 4. 111 Mivel Korb és Giergl életműjegyzéke jelenlegi ismereteink szerint még nem teljes, ennek hiányában csak általánosságokban beszélhetünk építőművészetük stílusváltozásairól. 112 Ide sorolhatjuk az egykori Légrády-palotát (1893— 1894. Bp. V. Bajcsy-Zsilinszky út 78.), a Budapesti Ügyvédi Kamara Székhazát (1894-1896, Bp. V. Sza- lay utca 7.), Weiner és Grünbaum áruházat (1894- 1897, Bp. V. Kossuth Lajos utca 22.), valamint a Pécsi Takarékpénztárat (1896-1898, Pécs, Széchenyi tér 9.). 113 GERLE János 2010 72. és DÉRY Attila - MERÉNYI Ferenc 2000116. 114 Magyar Országos Központi Takarékpénztár (1898, B. VII. Rákóczi út 28.), Klotild-paloták (1898-1900/1899- 1901, Bp. V. Szabad sajtó út 5. és 6.), Királyi bérpalota (1899-1901, Bp. V. Ferenciek tere 1.). 295
