Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland romhalmazzá lett".95 Az épülőfélben lévő új bérpalotákat sem kímélte a földrengés, ezek közé tartozott a Népbank épülete is. Július 10-én, a katasztrófát követő második napon Korb Flóris személyesen leutazott Kecskemétre, és az építési bizottsággal átvizsgálta az épületen esett károkat. A vizsgálat után haladéktalanul intézkedett afelől, hogy budapesti építőmunkásokat szerezzen, mivel az építkezés fővállalkozója, Farkas József nemcsak munkásokról nem gondoskodott, de ő maga sem mutatkozott az építkezés helyszínén. Korb július 12-én egy 21 főből álló munkáscsoportot küldött az építkezésre, majd pár nappal később további 15 embert rendelt a helyreállítási munkák elvégzésére - valameny- nyien Pucher István budapesti építőmester alkalmazottai voltak.96 Július 16-án a Népbank teljes hivatala átköltözött az új bérpalotába, mivel a Dimó-ház olyan súlyos károkat szenvedett, hogy nem lehetett tovább használni. További 15 munkást béreltek fel a helyreállítási munkák elvégzésére. Az intézet egy barakkot állítatott fel az akkori Kaszap utca végén, mely területet Kada Elek polgármester átengedte e célra a munkások számára. Patzó Márton közléséből ismerjük a bérpalotán esett károkat. A főfalakban, a vasbeton pillérekben és a födémszerkezetekben nem esett kár. Ugyanakkor a válaszfalakon apró repedéseket fedeztek fel, a falsarkok enyhén elváltak egymástól, az oromfalazatok megrongálódtak. Valameny- nyi kémény leomlott, és ezért a tetőidomban is károk keletkeztek. A tűzfalak egy része ugyancsak leomlott. Korb akként tervezte újra a kéményeket, hogy azok egy újabb esetleges földrengést sikeresen átvészelhessenek.97 A helyreállítási munkálatokkal augusztus közepén végeztek Pucher István alkalmazottai.98 Július 14-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 25 tagja felkereste Kecskemétet, hogy személyesen felmérhessék a várost ért építészeti károkat. Köztük volt Sándy Gyula építész, akinek beszámolójából tudjuk, hogy a Népbank szomszédságában álló Nyirády95 EÖTVÖS NAGY Imre 1912 290. 96 Pucher István építőmester a legtöbb budapesti Korb (és Giergl) épület kivitelezését végezte. 97 MNL BKML XI. 213. 406/911. és 626/911. sz. igazgató- sági határozatok. 98 MNL BKML XI. 213. 483/911. sz. igazgatósági határozat. ház nem magától a földrengéstől rongálódott meg, hanem a bérpalota kéményei és tűzfalai zuhantak rá és szakították át az épület tetőzetét.99 Korb szerénységére és előzékenységére jellemző, hogy önként lemondott azon díjazásáról, amelyet a földrengési károk helyreállítási munkálataival összefüggő építészi munkájáért kérhetett - a szerződés szerint ez az összeg megillette volna. A Népbank vezetősége külön levélben fejezte ki Korb felé elismerését és hálás köszönetét „azon nemes elhatározásáért, hogy a földrengési károk helyreállításával felmerülő költségek után járó díjköveteléséről lemondott".100 Az építkezés befejezése és az utolsó munkálatok A nagypolgári lakásokat a bérlők augusztus folyamán vehették át, a hónap végén pedig az üzlettulajdonosok vették birtokba üzlethelyiségeket.101 1911 októberének végén Korb befejezettnek tekintette a Népbank építkezését, és visszahívta Budapestre a munkálatokat irányító alkalmazottját, Patzó Márton építés- és művezetőt. Patzó távozásának napján, november 2-án a Népbank külön levélben fejezte ki elismerését és köszönetét, egyúttal pedig hasznos munkássága és szorgalma jeléül 1500 koronában állapította meg a vezetőség a jutalomdíját - erre ugyan semmi oka nem volt az intézetnek, mert a Korb Flórissal kötött szerződés alapján a tervező építésznek volt kötelessége külön díjazás nélkül gondoskodni az építkezés terv szerinti vezetéséről.102 1911 októberében a város elbontotta a Népbank és katolikus bérház előtti régi épületek romjait (Dimó-ház, Városi Kaszinó), ezzel pedig végleges formát öltött a Szabadság tér. Hamarosan hozzáfogtak az új járda elkészítéséhez a mérnöki hivatal szakemberei, melyet 4 méter szélesre terveztek, hogy a főtér nagy- városias jelleget kapjon, illetve kielégítsék a város korzóközönségének igényeit.103 99 SÁNDY Gyula 1911 400. 100 MNL BKML XI. 213. 440/911. sz. igazgatósági határozat. 101 MNL BKML XI. 213. 484/911. sz. igazgatósági határozat. 102 MNL BKML XI. 213. 629/911. sz. igazgatósági határozat. 103 Az új korzó. Kecskeméti Újság, 1911. október 19. 294
