Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... lön minden egyes munkacsoportot egy-egy vállalkozó kapjon meg - elkerülve ezzel a túlvállalás veszélyét. Az ajánlatot tett vállalkozókat lehetőség szerint igyekezett megismerni, hogy tényszerű képet kapjon róluk, és ezáltal támogathassa őket a versenytárgyaláson. Általánosságban ismertette valamennyi beérkezett ajánlatot; figyelmen kívül hagyta azokat, akik nem megbízhatóak: alacsony árengedményt tettek, és az előzetes költségvetésnél magasabb árt jelöltek meg.44 A második versenytárgyalási hirdetmény 1910 márciusában jelent meg, és további 22 munkacsoportban várt ajánlatokat.45 Ezeket március 26-ig adhatták le a vállalkozók.46 A megadott határidőig 92 pályázat érkezett be, és hasonlóan az első sorozati pályázatokhoz, ezeket is átadták az építésznek átvizsgálás, véleményezés, illetve javaslattétel végett.47 A második versenytárgyalást 1910. április 14-én tartották meg. Hasonlóan az elsőhöz ezúttal is Korb személyes jelenléte mellett döntött az igazgatóság, aki összehasonlította az ajánlatokat a költségvetéssel és javaslatokkal élt. Négy munkacsoportot csak később osztottak ki, mert Korb fenntartásokkal kezelte a rájuk beérkezett ajánlatokat. A díszüveges munkák esetében nem érkeztek ajánlatok, elsősorban azért, mert a hozzájuk szükséges részletrajzokat és vázlatokat nem készítette el Korb irodája.48 Ez utóbbi munka esetében - tizenegy hónappal később - Korb javaslatára az intézet vezetősége Róth Miksa 3 285 koronás árajánlatát fogadta el.49 A versenytárgyalás keretein kívül a páncélterem megtervezését és kivitelezését a budapesti „Arnheim S. I." vállalat nyerhette el.50 44 MNL BKML XI. 213.162/910. sz. igazgatósági határozat. 4511. Általános asztalos, lakatos és mázoló. 12. Különleges asztalos, lakatos és mázoló. 13. Különleges asztalos és mázoló. 14. Különleges mázoló. 15. Üveges. 16. Díszüveges. 17. Különleges üveges (Luxfer). 18. Fapa- dozati munkák. 19. Padlóburkolati munkák. 20. Fali csempe burkolási munkák 21. Hézagmentes padló. 22. Aszfalt és facement tető. 23. Szobafestő és faolaj- mázolási munkák. 24. Kárpitos és linóleum. 25. Mázas cserépkályhák. 26. Vaskályhák. 27. Vasredőnyök. 28. Takaréktűzhelyek. 29. Fa- és vászonredőnyök. 30. Személy- és teherfelvonó. 31. Vízvezeték, csatornázás és központi fűtés. 32. Villanyos installáció. 46 Kecskeméti Lapok, 1910. március 6. 47 MNL BKML XI. 213.184/910. sz. igazgatósági határozat. 48 MNL BKML XI. 213.218/910- sz. igazgatósági határozat. 49 MNL BKML XI. 213.140/911. sz. igazgatósági határozat. 50 MNL BKML XI. 213.219/910. sz. igazgatósági határozat. A versenytárgyalást követő hetekben néhány munka esetében változások történtek. Ilyenek voltak a lakatosmunkával összefüggő előnyös árlejtések, melyeket Reiszmann Márton nyújtott be. Korb javaslataiban közölte az igazgatósággal: túlterhelés veszélye áll fenn, ha négy munkacsoportot bíznak Reiszmann műhelyére, mivel így nem lett volna képes leszállítani a Népbank által megrendelt lakatosmunkákat. Erre válaszul Reiszmann zsarolásként kikötötte, hogy abban az esetben tartja meg árengedményes ajánlatait, ha mind a négy lakatos munkacsoportot neki ítéli az intézet. Az igazgatóság végül engedett Reiszmann nyomásának.31 Nem csupán Reiszmann Márton volt az egyetlen kecskeméti iparos, aki elnyerhette a kivitelezési munkákra szóló megbízásokat. Az asztalos munkákat Laczy Sándor - Szabó István - Kondor János társvállalkozók készítették.51 52 Az üveges munkákkal ugyancsak kecskeméti társvállalkozókat bíztak meg: Réthey Ferenc, Körösi János, Fleischer Kálmánná és Simon József.53 A „különleges vas" munkákat Zaboreczky Ferenc kecskeméti építész tulajdonát képező Vasszerkezeti Műhely kivitelezte.54 Az üzletek portáljainak asztalos munkái - „különleges asztalos munkák" - Székely Ödön kecskeméti építész asztalosműhelyében készültek.55 Az építkezés kezdete és az építkezési szerencsétlenség A korábbi terveknek megfelelően 1910. május 1-jén megkezdték a Laczi-féle bérház bontását, ezzel pedig kezdetét vette a Népbank saját intézeti- és bérpalotájának építkezése.56 A házbontás következtében az Arany János utcát és környékét jelentős mennyiségű por és törmelék lepte le, ezzel pedig súlyos károkat okoztak a szomszédos hentesboltok húsáruiban.57 * * 51 MNL BKML XI. 213.235/910. sz. igazgatósági határozat. 52 MNL BKML XI. 213. 242/910. sz. igazgatósági határozat. 53 MNL BKML XI. 213.356/910. sz. igazgatósági határozat. 54 Ua., mint az 52. jegyzet. 55 Ua., mint az 57. jegyzet. 56 A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank igazgatóságának és felügyelő bizottságának jelentése és XL. évi zárszámadása 1910. január 1-től deczember 31-ig. 1911 3. 57 A házbontás kellemetlenségei - egy előfizető a szerkesztőségnek címzett levele. Kecskeméti Lapok, 1910. május 10. 289
