Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Sümegi György: Kísérlet egy fénykép meghatározására
Cumania 27. Sümegi György KÍSÉRLET EGY FÉNYKÉP MEGHATÁROZÁSÁRA A képet az 1970-es évek elején láttam először, és azóta többször újra. Sokszor előkerül, úgy látszik, hogy megkerülhetetlen. Annyit bizonyosan tudni lehet, hogy Kada Elek kecskeméti polgármestert és egyszeri társaságát, összesen tizennégy férfit és egy nőt mutat be. A Lechner Ödön - Pártos Gyula építészpáros1 tervezte kecskeméti városháza belső udvarán, annak a hátsó fala, az üvegajtó előtt állnak egymás mellett, a kamera felé, szembe vagy oldalra fordulva. Hosszú, fekete, sima vagy prémgalléros, évszakhoz illő kabátot, puha nyúlszőr kalapot vagy cilindert viselnek, magas nyakú fehér inget nyakkendővel, esetleg sállal, fekete nadrágot és cipőt. Hátra vagy zsebre tett kezek, illetve sétapálcát, cigarettát tartanak. Négyen bajuszos-szakállasak, a többiek csak bajuszt viselnek. Életkoruk szerint az tűnik bizonyosnak, hogy a fiatal, tollas-kalapos hölgybe karoló úr lehet a legidősebb, és őt korban a hölgy másik oldalán félfordulatban álló szakállas úr követheti.2 Kiállásukban, megjelenésükben, abban, hogy kamera elé álltak, vagyis hogy megörö- kíttették magukat együttesen, nyilvánvalóan van valami szíves szándék, előre elhatározottság. Valakinek, valakiknek fontos lehetett, hogy tablókép készüljön az együttlétükről. S talán leginkább maga a polgármester, a középen álló Kada Elek (balról a 9., sorszám mindig balról) akarhatta így, ő ugyanis büszke a városára, annak egyik leghatékonyabb propagálója volt, és mindig szívesen fogadta az odalátogató művészeket. „A napokban volt nálam Vedres, tegnapelőtt Grünwald Falussal és Jánszkyval, most meg itt vannak a Nemzeti Szalon emberei, tehát képzelheti, hogy menynyire össze kell pántolni a fejemet" - írta Kós 1 Talán ezért követtük el a Lechner-katalógus szerkesztőivel együtt azt a szarvashibát, hogy a fiatal hölgybe karoló idősebb úrban Lechner Ödönt véltük fölismerni: PUSZTAI László - HADIK András 1985 57. 2 CS. LENGYEL Beatrix 2003 77-92. Károlynak a művésztelep szervezése idején, 1909. december 1-én.3 A kép készítője föltételezésem szerint Fantó Lipót lehetett, aki 1900 és 1926 között ismert és foglalkoztatott fényképésze (műterme: Csongrádi nagy utca 8. szám alatt) volt Kecskemétnek, és Kada személyesen is kapcsolatban volt vele („Fanto fényképész úrjnak] csak tegnap jutottam a fénykép [éjhez"4). A fénykép készítési időpontjának pontosítására és a megörökítettek egy részének a meghatározására a Vasárnapi Újság egy rövid írása alapján nyílt lehetőségem. Ebben azt jelzik, hogy a kecskeméti katolikus Nagytemplom átalakításán (költsége mintegy negyed- millió korona), a mennyezetfreskók festésén Roskovics Ignác két évig dolgozott, s az ő munkáját „nagyobb társaság" tekintette meg 1902. november 12-én. Tagjai: Baditz Ottó, Stróbl Alajos, Lotz Károly és leánya, Bárczy István és Viola Imre fővárosi tanácsnokok, „kiket a város urai élén Kada Elek fogadott".5 E rövid tudósítás egyértelművé teszi azt a korábban már megfogalmazott feltételezést, hogy Lotz Károly (6.) karol Lotz Kornéliába (7.), és hogy Kadától jobbra Roskovics Ignác (10.) áll.6 De vajon kik a többiek, hogyan azonosíthatók? Megnéztem a korabeli kecskeméti lapokat, és az ugyanerről az eseményről hírt adó rövid írásokból összeállt a tizenöt név. A Nagytemplom „fényének és pompájának" megtekintői tehát: Roskovics Ignác, Lotz Károly és leánya, Lotz Kornélia, Baditz Ottó 3 Sümegi György 2010 81-82. 4 Kada Elek levele Thallóczy Lajosnak 1910. december 15. OSZK Levelestár, Fond XI/507 5 A kecskeméti kát. nagytemplom művészi átalakítása. Vasárnapi Újság, 1902. november 16.49. évf. 46. sz. 756. 6 A fénykép sima, fényképész cégjelzés nélküli verzójára ceruzával ezen információk vannak följegyezve. Vintage, 250x170 mm, Magyar Nemzeti Levéltár Bács- Kiskun Megyei Levéltára XV. 5. Fotó és képeslapgyűjtemény 79/4. 279
