Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Mák Kornél: Kecskemét kulturális ipara
Kecskemét kulturális ipara zatok értékeire is figyelünk. A hagyományok tisztelete és az értékőrzés nemcsak a szokásos fizikai tereken belül valósítható meg. Az intézmények tervezhető munkáját, ezek egymás közötti koordinálását is elősegíti egy készülő kulturális adattár, kronológia, annak állandó aktualizálása (kulturális archiválás, MaNDA- program). A város lakói, a turizmus, az iskolák számára is fontos az állami, nemzeti, egyházi, városi ünnepek méltó megtartása (pl. városi közös ballagás). A város legnagyobb kisugárzású, hagyományossá vált eseménye az Európa Jövője Gyermek- és Ifjúsági Találkozó - a Csiperó -, amely egyik évben a világ számtalan pontjáról fogad gyermekcsoportokat, a másik évben a kecskeméti gyermekek utaznak a világba. Baráti kapcsolatok életre hívása mellett saját nemzetüket szimbolizáló műsorokat hoznak és visznek. Ehhez a nagysikerű folyamathoz kapcsolható az anyaországi gyermek művész- együttesek szereplése kétévenként változóan a zene, a tánc, a színház, a bábszínház, a hagyományos és a születő műfajok területéről. Az állandóságot városunk jelképei, a gyermekek jelentik. A gyermektalálkozó köztes éveiben Játékfesztivál szervezésének ötlete is felmerült. A Kecskeméti ifjúsági Otthon, mely a kecskeméti és a környékbeli fiatalságnak sok év óta jelenti valóságos második otthonát, pályázatok útján számtalan gyermek- és ifjúsági rendezvényt valósít meg. Irodalmi, zenei, képzőművészeti értékeinkért felelősséget érző művészeink, intézményvezetőink legfőbb aggodalma, hogy az értéktelen tömegkultúra nem engedi szóhoz jutni a kvalitásos művészetet. Ettől indíttatva helyi művészeink, művészeti műhelyeink a diákokkal, pedagógusokkal kialakítandó személyes kapcsolat céljából rendhagyó órákat, foglalkozásokat szerveznek az iskoláknak. A Katona József Színház rendhagyó irodalomórák keretében a teátrum világát hozza közelebb a fiatalokhoz. Egy-egy mű részletesebb átgondolásával, egy-egy színházi személyiség bemutatkozásával közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a mű és a műélvező között. Hasonló elképzelésekkel, célokkal a Forrás irodalmi folyóirat szerkesztőségének tagjai ugyancsak az oktatási intézmények és a diákok felé fordultak. Pedagógusoknak szervezett továbbképzésekkel a magyar - beleértve a határon túli területeket is - illetve a külföldi irodalom valódi értéket megtestesítő alkotásai kerülnek a tanórák anyagába. Vers-, mese- és a prózamondó versenyek szervezésével, amatőr költőket és írókat megszólító pályázatokkal, a műfajok ötvözésével (zene és irodalom, alkotóművészet és irodalom, stb.) interaktív módon a fiatalabb korosztály széles mezsgyéje szólítható meg, s fordítható figyelme a hagyományos magyar kultúra értékeinek ápolása felé. Szellemi útravalóként szolgál Kecskemét iskolapadjaiból kikerülőknek, ha megismerik a Katona-életművet, Katona József szülőházát, az Emlékház foglalkozásait. A fiatalok megszólítása a zenei élet területén is hasonlóképpen történik. Ifjú előadóművészek bemutatkozását lehetővé tevő rendezvények szervezésében, pályázatok, versenyek kiírásában látjuk a jövőt. A folyamatok valódi kibontakoztatását és hasznosulását a tehetséggondozó programokkal történő ötvözésben találhatjuk meg. A főiskolások és a város közötti szorosabb kötelék kialakítását szolgálják az önkéntes programok, illetve egy ösztöndíjrendszer kidolgozása (tehetség díj), a kulturális intézményekben való szerepvállalásra építve. Példaértékű azon együttműködés, amely a Kecskeméti Katona József Színház és a Kecskeméti Főiskola között jött létre. A főiskolások szabadon választható tárgyként vehetik fel a színházlátogatás kurzust, amellyel kreditet is szerezhetnek. A négy kijelölt és választható előadás értelmezéséhez a diákok színházi szakemberektől kapnak segítséget. Szellemi műhelyeink képviselői alkotásaik bemutatása érdekében is nagyobb teret kívánnak nyerni a város kulturális életében. A kortárs képző- és iparművészek különböző hatókörű és célú csoportosulások mentén szerveződtek, több neves alkotó egyéni életútját járja, nem tagja egyetlen szervezetnek, érdekképviseletnek sem. Az alkotói szabadság és egyensúly tiszteletben tartása alapján alkotók, alkotások nem preferálhatók csoportkötö- désük szerint. Az egyéni és csoportos kortárs kiállítások számára több teret kell engednünk a kiállítóterek számbavételével, technikai korszerűsítésével, egy észszerű ciklikus mozgás bevezetésével. Figyelembe kell venni az új 267
