Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Fábián Borbála: „Előjegyzési ív a villamos világításra” – Kecskemét, 1893
Fábián Borbála ről nem hozott határozatot, hiszen a január 9-i tanácsülésen Vágó László alkapitány a József- gőzmalom ajánlatát támogatta, de felmerült az is, hogy „házilag bevezetessék" vagy egy vállalkozó építse fel a villanytelepet.10 Februárban született döntés a közvilágitási lámpák számáról és arról, hogy a központi telepet, vagyis a villanytelep leendő helyét hol jelöljék ki, a magánlángok számáról pedig csak egy becsült adatot küldtek. Az iratokból már nehéz rekonstruálnia a pontos időrendet, ám párhuzamosan folytak a tárgyalások a Ganz és a Siemens és Halske cégekkel.11 Utóbbi az előzetes tervek elkészítéséhez 1893 januárjában kért egy városi térképet. Ezen a távírda vezetékeket is jelölték, ugyanis a város nem tervezte a földalatti vezetékeket, hanem azt kérte, hogy „a vezetékek föld felettiek legyenek mind".12 650 izzó lámpára kértek tervet. A közvilágításra szolgáló ívlámpákat a központi terekre tervezték (Deák tér, Kossuth tér, Főiskolai, Tatai köz, Barátok tér, Szentháromság tér, kolostor és városház, valamint a Nagykőrösi út). A városi tanács szerint 500 magánlángot fognak kérni. „Hogy hol lesznek e lámpák elhelyezve arra nézve még most felvilágosítás nem nyújtható. Valószínűleg csak a terek melletti üzletekben s egyes főbb utczákon fekvő magánházakban, s esetleg a laktanyákban."13 A Siemens és Halske cég június 2-án kelt levelében jelezte, hogy önmagában a térkép nem elég, mert erről nem tudják leolvasni, hogy melyek a város fejlettebb utcái és hogy hol számíthatnak magánvilágításra, ezért egy kérdőív, azaz az előjegyzési ív kitöltését kérték, különösen azért, hogy „a magán lámpák utcánkénti megoszlását" megtudják.14 Az augusztus 21-i tanácsülés bízta meg az építészeti osztályt, hogy 30 nap alatt a szükséges előjegyzéseket összegyűjtse. Az előjegyzési ív pontos készítésének ideje nem ismert, mert 10 MNL BKML IV. 1908. b. 863/1893 - alapsz: I. 808/c, d 1893 11 Ezt a két céget Juhász István is említi. (JUHÁSZ István 1998 339.) A Ganz május 29-én két hónap halasztást kért. (MNL BKML IV. 1908. b. 14249/1893.) 12 MNL BKML IV. 1908. b. 863/1893 - alapsz: I. 808/c, d 1893 13 Uo. 14 MNL BKML IV. 1908. b. 8550/1893 - alapsz: I. 808/ bl893 nincs rajta dátum.15 1893-as keletkezését több adat erősíti meg. Az egyik az, hogy a „Schütte és Král" cég 1893 márciusában nyitotta meg Dreher sörraktárát Kecskeméten. Szabó Ferenc, a piaristák házfőnöke 1893. szeptember 11-én halt meg, az előjegyzési íven már az új házfőnök: Perger József szerepel. Az építészeti osztály szeptember 23-án terjesztette be a „villanyvilágításra előjegyzett lakosok névjegyzékét". Szeptember 28-án küldték el a jegyzéket, melyben szerepelnek azok a lakosok, akik „lakásaikba és üzleteikbe a villamos világítást hajlandók bevezettetni, ha az a költségek tekintetében reájuk nézve előnyösnek fog látszani".16 Az előjegyzési ív nagyban befolyásolta a villanyvilágítás Kecskemétre való bevezetésének kezdetét. A városi tanács szerint minden szempontnak megfelelő jegyzéket küldtek el. A levéltárban fennmaradt aláírási íveken azonban nem töltötték ki a táblázat több rubrikáját, néhány sor (aláíró) kivételével a legfontosabb adat hiányzik, azaz, hogy hány lángot, lámpát igényelnek. Kutatásaim során Bajával kapcsolatban találtam két aláírási ívet, bár ezek a gázvilágítás témakörében készültek. Mindkettőn szerepel az igényelt lángok száma, sőt a későbbi aláírási íven, az 1883-ason az is, hogy hova kérik a lángokat (terem, szoba, üzlethelyiség, lépcsőház, folyosó, mellékhelyiség).17 A város nem kapta meg a terveket, és nem értette, hogy miért. A cégnek valószínűleg nem érte volna meg a beküldött adatok alapján a villanytelep felállítása, hiszen az előzetesen feltételezett 500 magánlángot az előjegyzési ív nem támasztotta alá, másrészt a Siemens és Halske kérdésére a városi tanács azt felelte, hogy: „a villamosság erőátviteli czélokra ez idő szerint felhasználtatni nem fog".18 A kecskeméti előjegyzési íven szereplő 144 jelentkezőből csupán 19 esetben adták meg, hogy hova kérik a lámpákat, és egy esetben sem hogy mennyit. A legkülönösebb a Gazdasági gőzmalom bejegyzése: „Makúnk rendeszük be",19 tehát ők még15 Uo. 16 MNL BKML IV. 1908. b. 14791/1893 - alapsz: I. 808/b/1893; lásd a mellékletben az erről szóló levelet. 17 FÁBIÁN Borbála 2002. 18 MNL BKML IV. 1908. b. 863/1893 - alapsz: I. 808/c, d 1893 19 1893-ban áramtermelésre alkalmas villamos géppel szerelték fel a Gazdasági Gőzmalmot is (JUHÁSZ István 1998 339.) 242
