Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Fábián Borbála: „Előjegyzési ív a villamos világításra” – Kecskemét, 1893
Cumania 27. Fábián Borbála „ELŐJEGYZÉSI ÍV A VILLAMOS VILÁGÍTÁSRA" KECSKEMÉT, 1893 „Alolirottak hajlandók vagyunk a villamos világítás behozatala esetén..." Kecskemét város tanácsa évtizedeken keresztül próbálta megoldani a korszerű „vezetékes" világítás bevezetését a városba. Először a lég- szeszvilágításról volt szó, de az 1873-as gazdasági válság miatt nem valósult meg, nem építette fel a berlini vállalkozó a gázgyárat. A jobb világítás bevezetésének érdekében - hogy a folyamatot lehetőleg majd gyorsítani tudják - 1885-ben saját kezelésébe vette a város az utcai petróleumlámpák üzemeltetését. Ezzel azonban még nem oldódott meg a jó közvilágítás.1 A villany- vagy gázvilágítás bevezetéséről szóló tárgyalások és részletesebb tervek kidolgozásának feltétele volt, hogy összeírják a majdani magánfogyasztókat is. Ilyen aláírási ívek viszonylag ritkán maradtak fenn. Az általam kutatott városok közül csak Baján találtam kettőt, mert 1874-ben és 1883-ban is összeírták, hogy kik igényelték a városban a gázvilágítást házaikba bevezetni.2 Szegeden az első légszeszfogyasztók névsorát találtam meg,3 míg Szabadkán4 a részvénytársulat alapító iratai között az első villanyfogyasztókét. Magyarországon a városok villanyvilágítása 1884-ben kezdődött Temesvárott, ahol három évvel később magánfogyasztóknak is szolgáltatták az áramot. 1888-ban „Ganz- rendszerű váltakozó áramú berendezéseket kezdtek üzemeltetni közcélú világításra". 1893-ban Temesvár 200 000 forintért megvásárolta a villanytelepet.5 Kecskeméten a villanyvilágítást először bevezető József-gőzmalom 1892-ben a tett ajánlatot a város villany-közvilágítására: „Mint 1 FÁBIÁN Borbála 2009 313-335. 2 FÁBIÁN Borbála 2002 3 FÁBIÁN Borbála 2008101-130. 4 FÁBIÁN Borbála 2007 56-67. 5 ROSTA István 1995 287. és SEBESIBASETT Vilmos é.n. 9. mi, úgy Kecskemét város polgársága régóta esdi egy a modern kor igényeinek megfelelő köz- és magánvilágítás hiányainak részletes fejtegetésébe nem bocsátkoznánk csak arra bátorkodunk utalni hogy Kecskemétnél sokkal kisebb városok - mint pld. Nagykanizsa is belátván a petroleum világításnak tarthatatlanságát a villanyvilágítás behozatalára határozták el magukat. A ki végig megy egy oly városi utczán, - különösen szeles viharos időben - mely petróleummal van világítva, lehetetlen, hogy elzárkózzék a villamos világítás hatalmas előnyei elől, midőn látja pislogó, se szélnek, sem esőnek ellenállni jól nem tudó petroleum lámpabelet, melyek reggel felé már alig bírnak világitó erővel magánhelyiségekben pedig füstöt és hőséget terjesztenek".6 Az ajánlatot megfontolta a város, mégsem fogadta el. A december 29-i közgyűlés határozta el a villanyvilágítás behozatalát, és hozott létre egy ezzel foglalkozó bizottságot. A bizottság tagjai voltak: Lestár Péter (polgármester), Muraközy János (főmérnök), Zombory László (t. főügyész), Mészáros József (tanácsnok), Vágó László (alkapitány), Parragh Gedeon, Szeless József, Tatay Jenő és Zimay Károly.7 1893 első napján gyulladtak fel a villanylámpák nemcsak a József-gőzmalomban, hanem az előtte lévő téren is.8 Az év elején a Ganz és egy belga vállalkozó is ajánlatot tett a városnak. A Kecskeméti Lapok januári tudósítása szerint „a villamvilágítást a tanács a Ganz- gyárnak hajlandó adni."9 A tanács azonban er6 MNL BKML IV. 1908. B 18318/1892 - alapsz: I. 808/b/ 1893 7 MNL BKML IV. 1908. B 18318/1892 - alapsz: I. 808/b/ 1893 8 Kecskemét 1893. jan. 8., 3. 9 Kecskeméti Lapok 1893. jan. 22. 2-3. 241
