Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában li. Némelyek talán azt hiszik, hogy olyan a községi jövedelem, mint a verem szája, minél többet vesznek belőle, annyival nagyobb, de ha azután a községi pótadó nagyobb összegben vettetik ki, ezek jajdulnak fel leghangosabban." Majd felteszi a figyelmeztető kérdést: „Ki az a község? Nem más, mint éppen mi magunk, édes mindnyájunk; mert ha mi mindnyájan elszéledünk, a község megszűnt lenni." A Jászkun kerület kiegyezés után kialakult közigazgatási szervezetét és a kerületi közgyűlés helyét elfoglaló Állandó Bizottmány feladat- és hatáskörét maga a bizottmány is ideiglenesnek tekintette, és országos törvény által egységesen rendezendőnek ítélte. Ezt a rendezést végezte el később az 1870:42. te. A törvény tervezetének vitájára és véleményezésére az 1869. évi december 14-én tartott bizott- mányi közgyűlésből Mocsy Ferenc Jászkun kerületi alkapitány elnökletével 5 tagú küldöttséget jelöltek. A tervezetet a küldöttség pontról pontra áttanulmányozta, de tagjaitól írásbeli véleményt is kért. A vélemények és a küldöttség által megfogalmazott kérdések alapján az országgyűléshez 1870. március 6-án a javaslatot elutasító, és annak újraalkotására szólító feliratot küldtek.46 Az 1870 tavaszán esedékes tisztújításokat a képviselőház közeli döntésében bízva és nem utolsó sorban a belügyminiszteri tiltás következtében, nem tartották meg.47Az átmenetinek tekintett rövid időszakban már nem akarták a választással izgatni a lakosság kedélyeit, melyek az óriásira duzzadt adóhátralékok miatt egyébként is rendkívül rosszak voltak. Az 1870:42. te. megteremtette azt a polgári közigazgatást, ami a korábbiaktól elhatárolódott, de természetszerűen igazodott a dualista államrendszerhez. A sok vonatkozásban korszerű törvény antidemokratikus jellege ellen tiltakozó jászkunsági és vármegyei feliratok teljesen eredménytelennek bizonyultak. A belügyminiszter 1871. május 15-én kiadott rendeletében felszólította a törvényhatóságokat, hogy az elfogadott 1870:42. te. értelmében dolgozzák ki újjászervezési munká46 JNSZML Jászkun kerület alkapitányi iratai 2879/1870. kig. 47 BKML Kf. lt.Tanácsi iratok L 36 F1 Cs 2/1870. ikat, alkossák meg szervezetüket, tartsák meg a választásokat.48 A Jászkun kerület az 1871. évi június 15- én meghozott közgyűlési határozattal a főkapitány elnökletével ismét külön bizottságot hozott létre a szükséges javaslatok kidolgozására.49 A bizottság minden pártszempont mellőzésével, a szak- és helyismeretet figyelembe véve alakult meg, és a feladatokat felosztva három albizottságban dolgozott. A kiskun albizottság, melybe még beválasztották Gyárfást, az árvaszék szervezetéről és az árvaügy kezeléséről készített javaslatot. A három hónap alatt elkészült javaslatok szerkezetéről és tartalmáról egyaránt éles viták folytak, sőt írásban rögzített különvélemények születtek. A vita a Jászkun kerület járásainak kialakításáról, a tisztviselői kar fizetéséről és feladatköréről bontakozott ki a legerősebben. Az árvaszék működését külön szabályozták, meghagyva a helységeknél az árvaügyek elsőfokú kezelésének jogkörét. A hatáskörök kialakításánál arra törekedtek, hogy gyors, pontos és megbízható közigazgatás jöjjön létre, és „a tisztikar akként alakíttassák meg, hogy hatásköre munkaerejét túl ne haladja, de igénybe is vegye". Gyárfás 1871-ben visszavonult a táblabíróságtól. A Jászkun kerülettől kapott egyik utolsó megbízatása az említett Kiskun kerületi bizottságban végzett munka volt, minek során bekapcsolódott az első folyamodású bíróságok székhelyének kijelöléséről készült országgyűlési tervezet véleményezésébe. A tervezet az egyes bíróságok hatáskörébe tartozó terület meghatározásáról, illetve a bíróság működéséhez szükséges épületek kijelöléséről szólt. A kiskunok bizottsága megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tervezetben a Kiskun kerületet a szabadkai és a kecskeméti törvényszékhez csatolták. Amennyiben a terv beteljesült volna, a 48 négyzetmérföld kiterjedésű 70 000 fős kerület egészen törvényszék nélkül maradt volna. A bizottságnak március végéig olyan választ kellett összeállítania az országgyűlés számára, ami minden vitás kérdésre feleletet ad. A válasznak tartalmaznia 48 CSIZMADIA Andor 1976 134. 49 BKML Kf. lt.Tanácsi iratok L 36 F 1 Cs 3 /1871. A továbbiakban a bizottságok működését, jelentéseit tartalmazó iratcsomó: JNSZMÖL KL. 1.168/1872. 239
