Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Bánkiné Molnár Erzsébet történelemre vonatkozó tudományos közleményei. A dömsödi születésű táblabíró immár a sajátjának érzett jászkun múlt alapjain építkezve vett részt a kerületek közigazgatásának formálásában és a lakóhelyének - Halasnak - közéletében. A polgári átalakulás egyik pilléreként időszakunkban sorra megalakulnak a települések népbankjai. Az anyaközségben, Jászberényben már megalakult a népbank, szerveződik a Jász kerületi népbank és takarékpénztár is, nem véletlen hát, hogy a halasi kaszinóban a március 15-ét ünneplő helyi polgárság előtt Gyárfás leteszi voksát a Halason alakítandó népbank eszméje mellett.35 A kerület igazgatási és szervezeti átalakításánál nagyobb vitát váltott ki a közbirto- kossági képviselet szabályozása. A közbirtokosság, bár csak az önkényuralmi időszakban öltött közjogi formát, a redempció pillanatától létezett, mint a redemptus birtokosok közössége. A birtokossági gyűlések a helységek közéletének legfőbb irányítói voltak. Az egész helység életét befolyásoló döntések sem politikai, sem gazdasági vonatkozásban nem születhettek meg a redemptus birtokosság, azaz a birtokossági gyűlések egyetértése nélkül. A birtokosságot irányító tőkeerős redemptusok beépültek a közigazgatási hatalomba. A tanácsok és a képviselőtestületek személyi ösz- szetételükből eredően döntően a birtokosság érdekeit képviselték. Ugyanakkor tény, hogy a birtokosság vagyonának jelentős hányadát fordították közcélokra. Mindez az összefonódás és egymásra utaltság a kiegyezés idejére már jogilag tisztázatlan, kusza társadalmi és gazdasági helyzetet teremtett. A megalapozott és az illúziók által táplált követelések tömege került felszínre.36 1868-ban ismét felerősödött a régebben lappangó követelés, mely szerint a birtokossági közös földeket - a pusztákat - fel kell osztani.37 Egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy a birtokosság vagyona különüljön el a községétől. Ez utóbbit az önkényuralmi időszakban történt visszaélések elleni felháborodás is táplálta, hiszen a telekköny- vezésnél számos községi tulajdont minősítet35 Jász-Kunság, I. évf. 13. sz. 1868. márc. 29.104. 36 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996189-200. 37 KISS József 1968 50-74. tek át a közbirtokosság magántulajdonává.38 Mindezek együttesen teremtették meg annak szükségességét, hogy a közbirtokosságok szervezetileg váljanak el a községtől, és annak képviselőtestületétől és mint önálló testületek alakuljanak újjá. A probléma az egész kerületet érintette, a kérdést egységesen kellett megoldani, ezért egy közgyűlési küldöttség kapta meg a szervezeti keretek kidolgozásának feladatát. A legfontosabb a birtokossági képviselet és a szavazati jog meghatározása és elfogadtatása volt. A döntés hosszú vita után született meg. Gyárfás aktív részese volt a közbirtokosságok szervezeti és vagyoni átalakulása körül folytatott vitáknak, s kihasználva a kerületi hetilap nyilvánosságát, elemző írást jelentetett meg arról, hogyan határozható meg, miből áll a Jászkun kerületben a községi vagyon. A szokásos ingatlan-kategorizálás mellett osztályozta a gazdálkodáshoz szükséges jogokat, melyik tartozik a község, melyik a közbirtokosság tulajdonába. írásában sorra bizonyítja, hogy a beneficiumok: az italmérési jog, a mészárszék jog, a malomjog, a halászati jog, a vadászati jog és a boltnyitási jog mind községi tulajdon, a vásár és piac jogot, valamint a vám- és révjogot viszont a község és a közbirtokosság közös tulajdonának nevezi meg.39 Elkészíti és a Jász-Kunságban publikálja a közbirtokosság testületéinek szervezeti szabályzatát.40 A következő év a közgyűlés Központi Bizottmányának megválasztása körüli jelölésekről és a választási módról kialakult élénk vitával kezdődött. A közgyűlési tagok 1869. január 14-én Félegyházán tartották gyűlésüket, ahol ötven hozzászólás hangzott el. A vita legfőbb gerjesztője Sipos Orbán javaslata volt. Sipos a Központi Bizottmány vagy más néven Központi Választmány 26 tagja közé húsz személyt a kerületekből, hatot Jászberényből szeretett volna beválasztatni. A megoszlást azzal indokolta, hogy a földrajzi széttagoltság miatt a sürgős intézkedések, döntések meghozásához nehéz az egész választmányt hirtelen 38 FEKETE János 1981 88-96. Az első ilyen intézkedések a községi vagyon átmentését szolgálták, de később számos visszaélés forrásává váltak. 39 GYÁRFÁS István 1868b 43-44. 40 GYÁRFÁS István 1868c 394-396. 236
