Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában népképviseletet óhajtanak. Tehát ugyanúgy, mint az országgyűlési követek választásánál, a kerületek választó körzeteit és a közgyűlési képviselők számát is a közgyűlés „statutarius jogon önmaga ossza fel".29 Az 1868. április 22-i közgyűlésre beadott bizottsági javaslat szerint a Jászkun kerület rendezésének alapja az 1848:25., 23., ésl6. te. értelmében kimondott népfelség elvéből következően csak független képviselet lehet, melynek választott hatósága a kerületi közgyűlés. Elképzelésük szerint a közgyűlés tartozzon felelősséggel a kormánynak és a kerület népének. A kerületi elöljáróság továbbra is a közigazgatás és a törvénykezés egész rendszerét igazgassa, de úgy, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elkülönüljön.30A tervezet elkészítését megelőzve, majd azt követően is, lehetőséget adtak a szélesebb körű nyilvános vitára. Eszközként a Jász Kunság című hetilap szolgált, melynek hasábjain Gyárfás István ismertette az elképzeléseket.31 A tervezet vitájából és a kapcsolódó cikkekből három irányzat körvonalazódott: az egyik a Gyárfás által képviselt jászkun hagyományokhoz és elkülönüléshez kötődő irányzat, a másik a Kolosy Lajos - volt nagykun kapitány - által hangoztatott és több cikkben is kifejtett elképzelés, amely szerint a megyékhez való közeledésre egységes közigazgatás és törvénykezés kialakítására kell törekedni, míg a harmadik irányzat a hivatalban lévő nagykun kapitány által képviselt polgári liberális elképzelés volt. Gyárfás szerint, ha a megyei szervezet mintájához igazodna a kerület, akkor a Jászkunságban is összekapcsolódnának a kizárólag születési előjogok és a nagyobb vagyon alapján gyakorolt politikai jogok. Ez az 1848- as törvények szellemével ellenkezne, mert az fő vonalaiban a népképviseletre épült, s „csak az események gyorsasága miatt volt kénytelen az országgyűlés az arisztokratikus alappal vegyíteni". Az 1848:5. te. viszont az 29 JNSZMÖL Jászkun kerületi alkapitányi iratok 6533/1867. 30 Bővebben lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996 188-189. 31 Jász-Kunság 1868. jan. 26. 28-30. lap; 1868. 158. lap; 1868.165-166. lap; 1868.212-213. lap; 1868.220-221. lap; 1868. 228. lap; 1868. 280. lap. országgyűlést népképviselet alapján rendezte, s ugyanezt az alapot fogadta el a 25. te. a kerületek rendezésére. Éppen ezért innen kell kiindulni, hiszen a Jászkun kerületben már 1848-ban léteztek azok az alapok „melyeket csak a múlt idők rozsdáitól az önkény s nepotismus kinövéseitől s elnyomásától kellene megtisztítani [...] mert ha bár a szabad választási jog sok esetben elferdítve, elnyomva, s így csak látszólagos volt: de létezett az elvben s elemeiben..Gyárfás szerint inkább a vármegyéknek kellene a szabad kerülethez igazodni. A következő közgyűlésen Jászkarajenő betelepítésének ügyében Gyárfás még mindig az említett bizottság tagjaként Sipos Orbánnal azonos álláspontot képviselt. Sipos hangsúlyozta, hogy az anyaközségek érdekeinek és jogainak megóvása mellett a telep fejlődését nem szabad veszélyeztetni. Gyárfás pedig azt taglalta, hogy elérkezett az idő, „hogy ezen ifjú, életerős községnek, mely az önállás minden elemivel bír, — önállósítására a szükséges intézkedések megtétessenek".32 A közgyűlés megerősítette, hogy a községekben a tábla- bírák mind a törvénykezési, mind az árvaügyekben ellenőrködni tartoznak. A megyei szervezet átalakításával kapcsolatos véleményét Gyárfás a Jász Kunság hetilapban is közre adta. „Ne óhajtozzunk hát mi a megyei szerkezet után - írja nincs oly municipális intézmény hazánkban, mely az egyenlőség-, szabadság- s népképviseleten alapuló oly helyes belszerkezetet s annak oly erős elemeit fel tudná mutatni, mint a mi kerületeink.33 A cikkben szólt a redempció terhe- iről, az úrbéri kárpótlásról s a kapitányi címről is, mi „ősi szervezetünk tiszteletre méltó maradványa, mely szervezet volt a régi időkben egyedüli alapja s fenntartója szabadságunknak, oly szent emlék előttem, hogy e czímet, míg egy jászkun él, soha eltöröltetni, vagy mástól bálványimádólag átvettél fölcseréltetni ne engedje".34 Gyárfás nem elégedett meg a populáris közléssel, elképzeléseit előterjesztette a közgyűlésben, s közreadta országos folyóiratokban. Egyre gyakrabban jelentek meg a jászkun 32 Jász-Kunság I. évf. 1868. jan. 19.22-23. 33 GYÁRFÁS István 1868a 28-30. 34 Uo. 235
