Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Bánkiné Molnár Erzsébet intézték, csupán jóváhagyásra terjesztették a közgyűlés elé. Továbbá a szakképzettséget és a kerületek közötti megoszlást figyelembe véve, állandó és alkalmi bizottságokat hoztak létre. Az első alkapitány javaslatára négy tárgyalást előkészítő bizottmányt állítottak ösz- sze.24 Az egyes bizottmányok a közgyűlés első napján kapták meg a hozzájuk utalt ügyeket és a közgyűlés második esetleg harmadik napjára beadták javaslataikat, amelyeket figyelembe véve született meg a közgyűlési határozat. A bizottságoknak csak véleményezési joguk volt. A célfeladatra kiküldött alkalmi bizottságok szükség esetén egy vagy több évig is működhettek, addig, amíg a kapott feladatot meg nem oldották, amíg olyan javaslatot nem tudtak előterjeszteni, amelyet a közgyűlés elfogadott. A huzamosabb ideig működő bizottságok közül kettőt emelek ki. 1. A birtokossági képviselet szervezeti szabályzatának kidolgozására kinevezett bizottság.25 2. A megyei hatóságok rendezésére javaslatot készítő bizottság.26 A bizottságok másik csoportját képezték az úgynevezett állandó bizottmányok. Ezek: a Központi Választmány és az Egészségügyi Bizottmány. Gyárfás táblabírói munkája júliusban új feladatokkal kezdődött. Beválasztották abba a közgyűlési bizottságba, amely a nagykunkapitány javaslatára a „birtokviszonyok és községek kellő szervezése végett" alakult.27 A bizottság megalakítását a közgyűlés azzal indokolta, hogy bár a kodifikáció a legújabb időkben előre haladt, „mégis a községi hatóságaink az egyszeri Jászkun Statútumok idejébeni alakban hagyattak". Ezért a bizottságtól javaslatot vártak: 1. A „községek igazságos birtok és néparányos képviselete iránt a kerületi közgyűlésben". 2. A községek közigazgatási és törvénykezési rendezése tárgyában. 24 SZML. Jászkun kerület közgyűlési jkv. 1868. ápr. 20/6. kgy. sz. 25 BKML Kf. lt. Tanácsi iratok L 40 Cs 7 Sz 15/1868. 26 BKML. Kf. Kiskun kerület tiszti ügyésze iratai 306. érk./1868. 27JNSZMÖL Jászkun kerületi alkapitányi iratok 6271/1867. kig. sz. 3. A birtokviszonyok rendezése tárgyában a redempcionális okmányok alapján. Javaslataikat olyan formában kellett elkészíteniük, hogy az ne csak a kerületek közgyűléséhez, hanem a belügyminiszter útján az országgyűléshez is beterjeszthető legyen. A13 tagú bizottság elnöke Pap Mór alkapitány lett, a tagok között ott találjuk Nagy János nagykunkapitányt, Gyárfás Istvánt és a későbbi főkapitányt, Sipos Orbánt is. A munka azonnal megkezdődött, bekérték a községek javaslatait, és megalkották a maguk válaszait. Szeptember 20-21-én - a következő közgyűlésen - megkezdődött a közben kinyomtatott és a közgyűlés tagjaihoz eljuttatott javaslatok vitája. A birtokviszonyokkal kapcsolatban Hunyadi László, Jászapáti község főjegyzője azt kérte, hogy a városi tanácsok, mint birtokbíróságok, a közbirtokossági birtokul telekkönyvezett fekvőségeket váltsági forintok szerint írják össze. Az összeírás alapján a helyi tanácsok az 1853. április 16-án kelt nyílt parancs 12. § és 18. § értelmébe javítsák ki a telekkönyveket, hogy azok igazodjanak a jászkun viszonyokhoz. Válaszában a bizottság a magántulajdon sérthetetlenségének elvéből indult ki, s javasolta „egyesek redemptionális hányadának bejegyzését a közös birtoklapon", amennyiben a tulajdonosok a kellő felvilágosítás után kérik. A községek közgyűlési képviseletéről, valamint közigazgatási és bírósági rendezéséről a bizottság úgy vélekedett, hogy az 1848-as törvények éppen a községek kerületi képviselete tekintetében a leghiányosabbak. Látszólag a képviselet demokratikus elveken nyugszik, de mivel a lakosság számától és a birtokától függetlenül minden község egyenlő számú képviselőt ad a közgyűlésbe, nem felel meg az 1848.V.te. 2. §-nak. A választói képesség és választhatóság is labilis, a qualifikáció nincs kellően meghatározva, így olyanok is lehetnek képviselők, akik sem szellemi sem erkölcsi szempontból nem alkalmasak. A bizottság állást foglalt amellett, hogy a Jászkun kerület ne legyen kivételezett e hazában „leendő szervezése a haza többi hatóságai szervezéséhez hasonló legyen".28 Kifejtették, hogy az eddigi községi képviselet helyett valóságos 28 Uo. 234
