Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Tuza Gábor: A kulturális identitás kifejezése két japán babatípus példáján – a Szórakaténusz Játékmúzeum kokeshi és daruma babáinak bemutatása
Tuza Gábor kezdete is, ezért külön ételfélék és receptek is készülnek. Az ételkínálat gazdagsága a bőséget és az egészséget hivatott kifejezni a résztvevők számára az előttük álló esztendőre. A nap végét tehát vacsora zárja, és a gyerekek elalvását követően az ünnepi babák a szülők segítségével visszavándorolnak a dobozokba a következő tavaszig. Közülük számos tárgy Kamiként5 szolgál az otthonok védelmére, és a házi oltáron helyezkedik el. Japán ősi gyökerű sintoista hagyománya szerint minden létezőnek kami)a, azaz lelke van, legyen az élőlény, természeti forma vagy bármilyen tárgy. Minden állat más és más területért felelős a család vagy az egyén életében. Például az oltárra helyezett tehén a jó egészségért felelős, ezért hordoz aranydobozt a hátán. Az életet a kamival együttműködve élik a japánok, ennél fogva függenek is tőle. Ez a hit az ősi animisztikus világképbe gyökerezik. Eszerint mindent lélekkel ruháznak fel, ami átszövi az életük hétköznapi részét napjainkig, és rávilágít a japán kultúra értékorientációjára, legyen szó akár ökológiáról, iparról, környezetvédelemről, építészetről. A kami elé kéréssel járuló hívő imáját és kérését elhelyezi a szentélyben (ema) fogadalmi táblácska formájában, vagy omamoriként hazaviszi a szerencsét, imát tartalmazó tasakot, mint amulettet, ami oltalmazza az embert és a környezetét. A fuda olyan védő fát jelent, amit a házioltáron helyeznek el, függetlenül attól, hogy sintó vagy buddhista oltárról van-e szó. Ezeket a tárgyakat évente a szentélyekbe visszaviszik, és újat vásárolnak, majd a pap elégeti az újévi ünnep alkalmával. Hasonló sors vár az alább tárgyalt daruma babára is. A hamaja jelentése 'nyílvessző, ami elpusztítja a rosszat', és a szentélyben veszik meg, majd a ház északkeleti sarkába helyezik el, amely helyet 'az ördög kapujának' neveznek. A taoista hagyományból vett hit szerint a baj és a szerencsétlenség elhárítására használják.6 Japán kézműves játékokat az egész ország területén készítenek. A vidéki falusi lakosság általa egészítette ki a földből származó jövedelmét. Mára azonban művészeti ágként a japán háziipar meghatározó képviselői révén próbálják megőrizni az ősi hagyományt. A játékok népszerűsége ma is töretlen és folyamatosan biztosítja a szórakozást és a csodálatot az emberek minden korosztálya számára. KOKESHI BABÁK A múzeum gyűjteményében lévő japán babák bemutatásával kapcsolatot találunk az egyes kultúrák között a tárgyi rendszerekből kiindulva a szimbolikus jelentésen keresztül az interetnikus kapcsolatokig vagy azok globális elterjedési formájáig. A japán kulturális identitás szinkretizáló működése révén képes a tárgyakat és a jelenségeket saját kulturális hagyományain átszűrve és beépítve a japán kultúra részévé tenni. Az animizmus, a sintoizmus, a taoizmus, a buddhizmus és a kereszténység hatásai évezredeken át alakították a japán kultúrát, és az európai történelemhez való viszonyukat is folyamatos átértelmezések jellemezték.7 A történelem itt nem linearitást és kronológiát, hanem inkább a jelenlévőt és megújulást jelenti.8 A hagyomány japán értelmezése lehetőséget teremt a tárgyaknak, hogy változzanak, alakuljanak, formálódjanak, mindez mégis a régiek tisztelete mellett, azokból következve valósul meg.9 A japán játékok ezért nem szakíthatok el attól a kulturális mezőtől, amelyben létrejöttek, ahol és ahogyan használják őket. A játék európai megközelítése e tekintetben kevéssé fejezi ki a valóságot, inkább csak a dolog funkcionális vagy esztétikai jelentőségét tudja értelmezni. Jelen tanulmány is csupán próbálkozás arra nézve, hogy megismerjük és megértsük a tárgyak segítségével a japán kultúra egy metszetét. A múzeum gyűjteményének félezer műtárgya a japán játékkultúra tárgyi rendszerének jelentős részét felöleli. Anyaguk szerint gyakorisági sorrendben a legtöbb játék fából, illetve bambuszból készült. Ezt követik a papír és a papírmasé játékok, amelyek száma meghaladja a százat. Az agyagon és a gipszen kívül a textil, a kagyló és egyéb természetes anyagból készült játékok sem ritkák a gyűjte5 READER, lan 2000 98. 6 READER, lan 2000 99. 7 SEGESVÁRY Viktor 201016. 8 CARR, E.H. 1995 109. 9 SÁRI László 2003 200. 220
