Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról

Kürti László lekicsinylőén kezdték jászverbunkosnak ne­vezni a tudatos és modernizálódó kiskun gaz­datársadalom vezető egyéniségei. így írhatta felül a jászsági körverbunk forma a meglévő kiskunságit - ha volt ilyen egyáltalán. Termé­szetesen mindez csak sejtés, de nem csak lég­ből kapott szabad asszociáció terméke, és főleg nem mellőzve a történeti-néprajzi kontextust. Mindenesetre az a tény, hogy a Felső-Kiskun­ság három településén (Kunszentmiklós, Fü- löpszállás, Szabadszállás) egyöntetűen mond­ták a verbunk elnevezéseként a jászverbunkot, nem megkerülhető.188 A táncnevek cserélődése legalább olyan va­lószínű, mint a táncok felülrétegződése - aho­gyan a népcsoportoké -, és ebben nem is le­het egyöntetű igazságot tenni hiteles források nélkül. Azonban önmagában az a tény, hogy református kiskun településeken és nem a jászsági telepesek által létesített községekben (Jászkarajenő, Ladánybene, Lajosmizse, Ke­rekegyháza, Kocsér) ismerték az elnevezést, enigma marad. Mutathatja azt, hogy a tánc - ha valóban jászsági eredetű - még jóval a jász­ságiak kiskunsági betelepülése előtt kerülhe­tett a Felső-Kiskunság településeire. Viszont érdemes felvetni azt is, hogy akármennyire is kikopott a polgárosult jászsági emlékezet­ből a kötött kör- és szolisztikus verbunkos, a verbuválások és verbunkos meglétét történeti adatok meggyőzően bizonyítják Jászárokszál- lás, Jászberény és Jászladány településekről az 1780-as évekből.189 Az már más tanulmányt érdemelne, hogy miért tűnt el a verbunkos a Jászság területéről, és miért maradt fenn a Nagykunságban és a Kiskunságban, abban a két régióban, amelyek szintén osztozkodtak a Hármas Kerület politikai, gazdasági és kultu­rális történetében és többé-kevésbé a kivetkő- zés és polgárosult ízlés elterjedésében is. 188 Fontos kiemelni itt Tálasi István megjegyzését: „A Kiskunságban ismert verbunkos táncok dallama elté­rő egymástól, a szabadszállási és a fülöpszállási ro­konok, a kunszentmiklósi és halasai egészen mások. A zene dalszövegen alapult, a Kunszentmiklóson és Halason egyes sorok összeesnek". TÁLASI István 1977 306. A néprajzkutató itt csak a dallamokról ír. Kár, hogy csak a kunszentmiklósi verbunkot és törö- köst említi bővebben, amelyek leírásai ismertek már az 1930-as évekből. Nagy kérdés természetesen az, hogy Tálasi a kiskunsági gyűjtőútjai alkalmával lát­hatott-e egyáltalán még funkcionálisan verbunkost bál esetleg íakodalom alkalmával. 189 MORVAY Péter 1957 217-220. Még egy nyomós érvet kell figyelembe ven­ni: a „karakteresen" kiskunsági körverbunk környezeti kapcsolati rendszerét. A verbunk- hagyomány a szegedi régióban csak történeti nyomokban maradt fenn, bár nem teljesen, hi­szen a tréfás verbuválás vagy a régióban széles körben elterjedt ételhordók verbuválása erre a közös hagyományra mutat vissza.190 A ha­lasi „földkostoló" motívumnak párhuzamai a közelből csak a szegedi nagytáj (pl. Balástya, Tápé) férfi táncaiban bukkannak fel.191 Egy má­sik különös motívum zavarhatta meg a tánc­folkloristákat a dialektusi hovatartozást illető­en: a kunszentmiklósi „nagyverbunk" úgyne­vezett malmozó karforgatása. Ez a motívum az egész Dunántúlon egyedül a gencsapáti verbunkban fedezhető fel, ami valóban jelen­tős tény.192 Sokkal fontosabb azonban a kun­szentmiklósi verbunktánc mozdulatával kap­csolatosan helyi magyarázat. A férfiak szerint a valamikori erőszakos verbuválást, azaz kö­téllel fogott és megkötözött újoncok kezének kiszabadulását, a Habsburg-uralom alól való kitörést szimbolizálta a kérdéses forgó kar­mozdulat.193 A gencsiek szerint ők „hajtották a kezüket", tehát egyszerűen csak „kézhajtás" volt a neve.194 A táncfolkloristák, akik a Felső- Tiszavidéken filmezett cigánybotolók karmoz­gásait is hasonló mozdulatnak vélték, malmo- zás elnevezéssel álltak elő.195 * * íme a különbség a tudományos (étikus) és a közösség által hasz­nált belső (ímikus) elképzelés alapján született sajátos magyarázatok között! A gencsi és a kunszentmiklósi verbunkok körző mozdulata azonban egy nemzetközileg elterjedt kargesz­tus, amely nemcsak európai, de ázsiai, afrikai 190 grre próbáltam utalni egy korábbi tanulmányomban (KÜRTI László 2013), de az igazsághoz tartozik, hogy ezt a kapcsolatot egy alaposabb összehasonlító kuta­tás tudja feltárni. 191 FELFÖLDI László 1978-1979 915. 192 PESOVÁR Ernő 1987 240. HALMOS István - LÁNYI Ágoston - PESOVÁR Ernő 1988 25. 193 GALAMBOS Sándor 1989 29. A táncfolkloristák rosz- szul idézték a kunszentmiklósiak magyarázatát, mi­vel nem a „verbuvált legények megkötözését jelképe­zi" a motívum, hanem a kezek kiszabadítását. LÁNYI Ágoston - MARTIN György - PESOVÁR Ernő 1983 115. 194 HALMOS István, LÁNYI Ágoston, PESOVÁR Ernő 1988 25. 195 Az elnevezés az albán vallja e logut párostáncban látott hasonló mozdulat alapján Andrásfalvy Bertalantól származott. ANDRÁSFALVY Bertalan 1963 75. Lásd még PESOVÁR Ernő 1987 240. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom