Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László lekicsinylőén kezdték jászverbunkosnak nevezni a tudatos és modernizálódó kiskun gazdatársadalom vezető egyéniségei. így írhatta felül a jászsági körverbunk forma a meglévő kiskunságit - ha volt ilyen egyáltalán. Természetesen mindez csak sejtés, de nem csak légből kapott szabad asszociáció terméke, és főleg nem mellőzve a történeti-néprajzi kontextust. Mindenesetre az a tény, hogy a Felső-Kiskunság három településén (Kunszentmiklós, Fü- löpszállás, Szabadszállás) egyöntetűen mondták a verbunk elnevezéseként a jászverbunkot, nem megkerülhető.188 A táncnevek cserélődése legalább olyan valószínű, mint a táncok felülrétegződése - ahogyan a népcsoportoké -, és ebben nem is lehet egyöntetű igazságot tenni hiteles források nélkül. Azonban önmagában az a tény, hogy református kiskun településeken és nem a jászsági telepesek által létesített községekben (Jászkarajenő, Ladánybene, Lajosmizse, Kerekegyháza, Kocsér) ismerték az elnevezést, enigma marad. Mutathatja azt, hogy a tánc - ha valóban jászsági eredetű - még jóval a jászságiak kiskunsági betelepülése előtt kerülhetett a Felső-Kiskunság településeire. Viszont érdemes felvetni azt is, hogy akármennyire is kikopott a polgárosult jászsági emlékezetből a kötött kör- és szolisztikus verbunkos, a verbuválások és verbunkos meglétét történeti adatok meggyőzően bizonyítják Jászárokszál- lás, Jászberény és Jászladány településekről az 1780-as évekből.189 Az már más tanulmányt érdemelne, hogy miért tűnt el a verbunkos a Jászság területéről, és miért maradt fenn a Nagykunságban és a Kiskunságban, abban a két régióban, amelyek szintén osztozkodtak a Hármas Kerület politikai, gazdasági és kulturális történetében és többé-kevésbé a kivetkő- zés és polgárosult ízlés elterjedésében is. 188 Fontos kiemelni itt Tálasi István megjegyzését: „A Kiskunságban ismert verbunkos táncok dallama eltérő egymástól, a szabadszállási és a fülöpszállási rokonok, a kunszentmiklósi és halasai egészen mások. A zene dalszövegen alapult, a Kunszentmiklóson és Halason egyes sorok összeesnek". TÁLASI István 1977 306. A néprajzkutató itt csak a dallamokról ír. Kár, hogy csak a kunszentmiklósi verbunkot és törö- köst említi bővebben, amelyek leírásai ismertek már az 1930-as évekből. Nagy kérdés természetesen az, hogy Tálasi a kiskunsági gyűjtőútjai alkalmával láthatott-e egyáltalán még funkcionálisan verbunkost bál esetleg íakodalom alkalmával. 189 MORVAY Péter 1957 217-220. Még egy nyomós érvet kell figyelembe venni: a „karakteresen" kiskunsági körverbunk környezeti kapcsolati rendszerét. A verbunk- hagyomány a szegedi régióban csak történeti nyomokban maradt fenn, bár nem teljesen, hiszen a tréfás verbuválás vagy a régióban széles körben elterjedt ételhordók verbuválása erre a közös hagyományra mutat vissza.190 A halasi „földkostoló" motívumnak párhuzamai a közelből csak a szegedi nagytáj (pl. Balástya, Tápé) férfi táncaiban bukkannak fel.191 Egy másik különös motívum zavarhatta meg a táncfolkloristákat a dialektusi hovatartozást illetően: a kunszentmiklósi „nagyverbunk" úgynevezett malmozó karforgatása. Ez a motívum az egész Dunántúlon egyedül a gencsapáti verbunkban fedezhető fel, ami valóban jelentős tény.192 Sokkal fontosabb azonban a kunszentmiklósi verbunktánc mozdulatával kapcsolatosan helyi magyarázat. A férfiak szerint a valamikori erőszakos verbuválást, azaz kötéllel fogott és megkötözött újoncok kezének kiszabadulását, a Habsburg-uralom alól való kitörést szimbolizálta a kérdéses forgó karmozdulat.193 A gencsiek szerint ők „hajtották a kezüket", tehát egyszerűen csak „kézhajtás" volt a neve.194 A táncfolkloristák, akik a Felső- Tiszavidéken filmezett cigánybotolók karmozgásait is hasonló mozdulatnak vélték, malmo- zás elnevezéssel álltak elő.195 * * íme a különbség a tudományos (étikus) és a közösség által használt belső (ímikus) elképzelés alapján született sajátos magyarázatok között! A gencsi és a kunszentmiklósi verbunkok körző mozdulata azonban egy nemzetközileg elterjedt kargesztus, amely nemcsak európai, de ázsiai, afrikai 190 grre próbáltam utalni egy korábbi tanulmányomban (KÜRTI László 2013), de az igazsághoz tartozik, hogy ezt a kapcsolatot egy alaposabb összehasonlító kutatás tudja feltárni. 191 FELFÖLDI László 1978-1979 915. 192 PESOVÁR Ernő 1987 240. HALMOS István - LÁNYI Ágoston - PESOVÁR Ernő 1988 25. 193 GALAMBOS Sándor 1989 29. A táncfolkloristák rosz- szul idézték a kunszentmiklósiak magyarázatát, mivel nem a „verbuvált legények megkötözését jelképezi" a motívum, hanem a kezek kiszabadítását. LÁNYI Ágoston - MARTIN György - PESOVÁR Ernő 1983 115. 194 HALMOS István, LÁNYI Ágoston, PESOVÁR Ernő 1988 25. 195 Az elnevezés az albán vallja e logut párostáncban látott hasonló mozdulat alapján Andrásfalvy Bertalantól származott. ANDRÁSFALVY Bertalan 1963 75. Lásd még PESOVÁR Ernő 1987 240. 200
