Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról

Kürti László Az 1959-es filmfelvétel során Szappanos Lukács vezetésével újból eljárták a „körver- bunkot", majd utána a csárdást. Filmre került a „legényesnek" nevezett két férfi tánca, a „sap­ka" vagy „süveges" férfi-női párostánc, majd az egy férfi által járt szóló formája. Érdekesen most újabb formájában mutatták be a „sapkás" és a „seprűtánc" együttes változatát, mégpedig három férfi egyszerre járta, kettő sapkával, egy pedig seprűvel a kezében. A figurák ugyan­azok, mint a korábbi filmeken. Megörökítették a „törökös" lakodalmi változatát, amikor a vő­fély a házigazdának felolvassa a tánc - közis­merten egy rendes és egy obszcén változatban élő - beköszöntő szövegét, ami után kezdi el a négy török a táncolást.176 Az 1930-as évek elején az öntudatos és többnyire kontinuus lakosságú Kunszent- miklóson a nevezetes verbunkost csak nagy nehézségek árán tudták a Gyöngyösbokréta számára újratanulni a férfiak. Sőt, a verbun­kos nóta „kilenc strófáját" akkor már senki más, csak két idősebb asszony tudta elénekel­ni (Látos Sára, Vörös Lídia). Szappanos Luk­ácsnak így sikerült a hangszeres verbunkos dallamból énekes verbunkost felújítania.177 A verbunkos tehát kimondottan színpadi látvá­nyosságként született újjá, és ennek ellenére egyre divatosabbá vált a különböző színpa­di bemutatók során, de sohasem illeszkedett vissza - ha egyáltalán ott volt korábban - a közösségi spontán szórakozások közé. Ez nem állt fenn a csárdással, amelyet még jártak a lakodalmak alkalmával, de divatja az 1950- es évektől lassanként visszaszorult. Maga Szappanos Lukács (1886-1973), a későbbi népművészet mestere okította Ortutay Gyula minisztert a táncok elhalása miatt.178 Szappa­176 Pálffy Csaba adatai közt ezt találjuk a településről: „Kun- szentmiklós (77), Bács-Kiskun megye (Ferenczi Géza tanító) 1934. Sapkatánc, legényes, törökös, kun ver- bunk. 1935,1936. VIII., 1937. Dömötör nap. 1938,1939, 1940,1941. - MTA. Ft. 415., 639. ÁNE. Ft. 124. Országos Néprajzi Múzeum filmtára: Törökös, oláh leány tánca, sapkatánc, verbunk, juhásztánc, gulyástánc, süveges, csárdás, seprűs". PÁLFY Csaba 1970 177 Szépe György, interjú, 1961. geolingua.elte.hu/maps/ MNYA-hangosterk/index.html (utolsó letöltés: 2014. január 6). Szappanos Lukács későbbi megjegyzéseit lásd, GALAMBOS Sándor 1989 23-24. 178 Szappanos Lukás 1966-ban kapta meg a népművészet mestere kitüntetést. A díjról és a díjazottakról lásd: http://www.studiolum.com/nm/index.htm (letöltés dátuma: 2015. november 17.). nos szerint ebben maga „a belügyminiszter a hibás, mér nem taníttatja a csárdást is", mert a fiatalok meg vannak „fertőzve a rumbától, meg a tangótól".179 A híressé vált törököst utoljára lakodalmakban 1961-ben táncolták el a hajnali órákban, a verbunkost pedig a tánc­csoport 1964-ban Kecskeméten a Hírős Napok keretében mutatta be az ekkora már igencsak elhalványult korábbi tempós táncnak. A volt kunszentmiklósi vőfély, Rudinszki István sajnálkozva írta könyvében azt, hogy már az 1970-es években mindenféle rekonstruálási kí­sérlete meddő maradt.180 Szabadszállás. A településen elsőként Gö- nyey Sándor gyűjtött 1953-ban és jegyezte le a táncokat és szokásokat, amely alapján egy igen kerek kép bontakozik ki a helyi tánckul­túráról.181 A körcsárdást „négyesölés" néven ismerték, ami azonban nem jelentette azt, hogy négy, hat vagy nyolc táncos ne járhatta volna lassú és gyors részek váltakozásával. A páros csárdást „lippentősen járták, buktattak is". A férfiak kedvelték a „jászverbunkost", bemutató jelleggel főleg lakodalom alkalmá­val jártak nagy körben. Fontos információként jegyezte fel erről a táncról a terület néprajzku­tatója, Tálasi István, hogy „másképp járták, mint a szentmiklósiak", de hasonló volt, mint a fülöpszállási.182 Kuriózumként értékelhetjük azt az adatot is, ami egyébként az északi és az északkeleti területekről jól ismert verbunk- tánc forma, hogy a létezett a szabadszállási jászverbunknak vegyes, férfi-nővel járt pá­ros változata. Sőt, a jászverbunk lakodalmas változatát négy férfi járta, négy gyertya közt; ennek a formának távoli rokonaként tekint­hetjük a kunszentmiklósi verbunk gyertyás verzióját.183 * A csoportos körverbunk mellett jó táncosok a „verbunk" szóló formáját járják (nótája: Kovács pengeti a vasat, vígan megkopog­tatja). A lakodalom fő rituális mozzanata a „meny asszony tánc" volt. A csárdásnak „las­sú" és „gyors" változatát általánosan ismert 179 SZÉPE György, interjú, 1961. geolingua.elte.hu/ maps/MNYA-hangosterk/index.html (utolsó letöltés: 2015. november 17). 180 Erről a sajnálatos tényről a valamikori kunszentmik- lósi vőfély számol be, RUDINSZKI István 1994 181 GÖNYEY Sándor, Szabadszállási gyűjtés, EA 5811, Néprajzi Múzeum. 182 TÁLASI István 1977 306. 183 A kunszentmiklósi népi gondolkodásban ezt a kunok ősi tűzimádatával magyarázták, GALAMBOS 1989 23. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom